Az online beszélgetésben Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár mellett részt vett Banai Ádám, az MNB igazgatója, Kiss Gábor, a Metrodom ügyvezetője, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnöke, Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezető szakértője és házigazdaként Ditróy Gergely, a Portfolio elemzője.
Fürjes Balázs elmondta, hogy a Kormány a kedden benyújtott törvényjavaslatban javasolta az Országgyűlésnek a rozsdaövezeti akcióterületek fogalmának meghatározását az építési törvényben.
E szerint a parlamentet arra kérik:
– hatalmazza fel a kormányt, hogy az önkormányzatokkal egyeztetve meghatározzák jogszabályban ezeket a konkrét területeket, – kérik az építési szabályok megváltoztatását, hogy azok elősegítsék az építkezések gyorsabb, egyszerűbb engedélyezését, – módosítsák az áfatörvényt, ezeken a helyeken alacsonyabb, 5%-os áfa mellett lehessen az új, legfeljebb 150nm hasznos alapterületű lakásokat megvásárolni, – tartsák fenn a lakásbérlet áfamentességét, vagyis, hogy a lakás bérbevétele után a bérlők ne fizessenek áfát.
Mint Fürjes elmondta, ezzel a programmal a kormányzat három kihívásra ad választ:
- a megfizethetetlen lakásárakra; - az elöregedett lakásállomány megújítására; - a városrész-rehabilitációra; - valamint a gazdasági újraindítására.
A program segítségével lehetőség nyílik gazdasági ösztönzők, szabályzók segítségével, közpénzek felhasználása nélkül tehát:
- elérhető árú lakásokat létrehozni a városi lakosság számára, - rozsdaövezetek megújítására, újrahasznosítására és bekapcsolására a városszövetbe, - munkahelyek teremtésére, az építőipari kiszámíthatóság növelésére.
Az összes résztvevő egyetértett abban, hogy Magyarországon kirívóan alacsony a lakásállomány megújulási rátája – 250 évre volna szükség hozzá a jelenlegi éves építési mennyiséggel. Ezért a tavalyi 20 ezer lakásépítés a minimum, évi 30 ezer feletti lakásépítés lenne az elérendő, egészséges mennyiség.
A finanszírozásról szólva Banai Ádám elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja a kiszélesített kereteknek köszönhetően nagyon kedvező, 2,5%-os, fix kamatozású, hosszú futamidejű forrást biztosít adott esetben a lakásépítésekhez, bérlakásépítésekhez is.
A lakásépítéseknek pedig a gazdaságélénkítés szempontjából is kiemelkedő szerepük van, hiszen 10 ezer lakás felépítése egy százalékkal növeli a GDP-t, 25-30 ezer plusz munkahelyet teremt, és további élénkítő hatása is van a gazdaság különböző területein.
Sajnos a részletekről keveset tudni
Az önkormányzatok még csak most fognak felkérést kapni a kormánytól, hogy tegyenek javaslatot a törvényben szereplő definíciónak megfelelő rozsdaövezeti fejlesztési területekre. Az első kormányrendelet ezeknek a területeknek a kijelöléséről már ősszel megjelenhet.Az államtitkár azt is elmondta, hogy az állami tulajdonú közép- és hosszú távú rozsdaövezeti akcióterületek esetében a Miniszterelnökség feladata kidolgozni a jogi és fizikai konszolidáció menetét, vagyis ezeknek a területeknek az alkalmassá tételét lakásfejlesztésekre. Ezeket a területeket később pályázat útján kaphatnák meg lakásfejlesztésre magánbefektetők, és mindenképpen meg kellene felelniük környezettudatos, zöld szempontoknak, adott esetben olyan prioritásokkal, hogy bérlakásokat építsenek bizonyos célcsoportoknak.
Fürjes Balázs hozzátette, hogy most minél gyorsabban szerettek volna elindulni a programmal, ezért a legelső lépéseket dolgozták csak ki. A hosszú távú program következő ütemeiben jönnek a további szabályozások, például a bérlakásépítéssel kapcsolatban. Ezeknek a célcsoportjai elsősorban a fiatalok, illetve az átlagkeresetűek lehetnek.
Ehhez kapcsolódóan Kiss Gábor elmondta: ahhoz, hogy kedvező körülmények legyenek a fejlesztők számára bérlakások építéséhez, valóban szükség van még az áfakedvezmények és a kedvező forráson kívül a bérlők és bérbeadók jogviszonyának rendezésére, a bérlőoldali támogatások kidolgozására (például cafeteria, fiatalok támogatása, bérleti díj beforgatása önrészrészbe stb.), illetve az építési szabályok bérlakás-fejlesztési szempontú áttekintésére.
Soóki-Tóth Gábor úgy vélte, hogy az új feltételekkel a fejlesztők számára megvalósíthatóvá válnak az építési projektek. A lakásárakat persze további tényezők is befolyásolják, így pl. a telekárak és az építőanyagárak is, de szerinte ki lehet alakítani olyan feltételrendszert, hogy a spekuláció ne vigye fel az árakat.
További részletek:
