Az üvegfalak elterjedése a háború utánra vezethető vissza, ezzel a stílussal könnyen reprodukálhatóvá és megépíthetővé váltak az épületek. Az elmélet az, hogy olcsóbb, ha légkondit használunk.
Ken Shuttleworth a híres építész, akinek nevéhez köthető a London's City Hall és a 30 St Mary Axe, vagy más szóval „The Gherkin," azóta sokszor kifejezte véleményét az üvegek rossz felhasználásáról: „Úgy gondolom (hogy az üveg) az energia pazarlás szimbóluma és ebből jó lenne elmozdulni egy energia tudatosabb környezethez, hogy erőforrásokat spóroljunk meg" - mondta. Ezért is van az, hogy 40%-a az energia fogyasztásnak az épületeknek tudható be.
Sokan azt is állítják, hogy az üveg ablakok a városnak és lakosainak sem jók. Például a Shuttleworth Gherkin épületből visszaverődő nap megolvasztott egy kocsit, ezért is került rá egy árnyékolás. A furcsa balesetek mellett még azt is kiemelték, hogy annyira nem is barátságosak ezek az épületek, sőt ridegek.
A lényeg, hogy persze üveget használni nem bűn, sőt szükséges is, ha például van egy szép kilátás, vagy be akarjuk engedni a fényt például a mennyezeten, de az emberek felhasználják ha kell, ha nem. Az épület alsó részén nincs is jó kilátás, se nagy fényáradat, így hát elég a mérsékelt, pont megfelelő ablak mennyiség. Az építészek inkább arra ösztönöznek, hogy más építőanyagot használjunk, mint például a fémet és a gránitot.
Budapesten is válogathatunk az irodaházak kínálatából. Itt is megfigyelhető ez az tendencia, hogy az egész épület üvegfalakból áll, de ez itthon még sem terjedt el annyira, mint külföldön.
Forrás: https://edition.cnn.com/style/article/why-glass-architecture-is-bad-for-our-cities/index.html
