A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb Lakáspiaci jelentése szerint ez év második negyedévében – 6,1 százalékkal – sokéves rekordot döntött a külföldi vásárlók országos részaránya. Ezt megelőzően a legnagyobb súlyuk – a 2016 elejéig visszatekintő összefoglaló szerint – közvetlenül a Covid-járvány előtt, 2019 negyedik negyedévében volt, 5,2 százalékkal.
Az OTP szakértői szerint a külföldiek visszatérése azonban kicsit át is rajzolta ezt a piaci szegmenst. Vidéken, ahol hagyományosan csekélyebb – 4 százaléknál sosem nagyobb – volt a szerepük, most kifejezetten látványos a térnyerésük. Az idén április-júniusban elért 5,7 százalékos részarányuk duplázást jelent az előző év hasonló időszakához képest (2,8%). A külföldiek vásárlásainak aránya leginkább a nyugat-dunántúli régióban nőtt, ahol elérte a 13,3 százalékot.
A külhoniak szempontjából egy másik kitüntetett terület természetesen a főváros. Vannak országok, melyek fiait-lányait szinte csak az itteni lakások érdeklik. Ahogy a KSH legfrissebb lakáspiaci elemzéséből kiderül, 2021-ben például a vietnámiak magyarországi vásárlásainak 90,2 százaléka budapesti volt, a kínaiak esetében ez az arány 88,4%, míg az izraelieknél 82,8%.
A fővároson belül három területet különít el az MNB jelentése, melyek igencsak eltérően részesedtek a külföldiek visszatéréséből. Különösen keveset profitált belőle az e szempontból hagyományosan kevésbé vonzó 15 „peremkerület”. Bár az idei elsőről a második negyedévre ezek is javítottak a külföldi vásárlók részarányán (3 százalékról 3,6 százalékra), de még így is elmaradtak a járvány előtti, 2019-es 4,1-5,7 százalékos értéktől. A budai hegyvidék kerületeiben (I., II., XII.) 5-6 éve még 10% körüli volt a külföldi vevők aránya, ami 2019-re lassan leapadt 5,2-6,7 százalékra. S bár itt is hozott fellendülést az idei év, az április-júniusban elért 4,7% határozottan elmarad a járvány előtti szinttől.
A külföldi érdeklődők szemében mindig is a város szíve – az V., VI., VII., VIII. és IX. kerület – volt a legvonzóbb. Itt korábban számos negyedévben 20 százalékot elérő, sőt meghaladó arányukat regisztrálhatták a vásárlók között is. 2022 második negyedévére a város e részében ugyancsak látszik az élénkülés, ám az elért 15,2 százalékos külföldi részesedés még mindig elmarad a 2019-es 16,3-29,3 százaléktól. E nagyobb visszaesés kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője emlékeztet egy sajátosságra, ami kívánatossá, de egyúttal érzékenyebbé is teszi a belvárosi ingatlanokat. „Az itteni lakások azért is lehetnek különösen vonzóak a külföldiek számára, mert befektetésnek is igencsak alkalmasak. Ám a Covid is emiatt okozhatott itt mélyebb válságot például azzal, hogy a járvány miatt ellehetetlenült a rövidtávú lakáskiadás, az Airbnb.”
A 2022-es élénkülésben szerepet játszott, hogy oldódott a járvány okozta sokk és ezzel együtt nőt a befektetők bátorsága is, de a fő hajtóerő Valkó Dávid szerint most a forint gyengülése volt. „A külföldi vevők most többet remélhetnek a pénzükért a magyar piacon.” A járvány utáni újrakezdés sajátosságairól a már említett KSH jelentés további részleteket is közöl a 2021-es adatok alapján. Három „eurós” ország polgárai múlták felül tavaly a Covid előtti, azaz 2019-es vásárlásaik számát: a szlovákok (+27,8%), a hollandok (+11,6%) és a németek (+3,9%).
Három korábbi jelentősebb vásárlói kör érdeklődése viszont számottevően elmaradt a járvány előttitől: a vietnámiaké (-58,9%), az izraelieké (-57,7%) és a kínaiaké (-50,3%). Így 2021-ben a legtöbb lakást a Németországból (1259 db), a Szlovákiából (791 db), illetve a Romániából (746 db) érkezők vásárolták nálunk. A németek főleg vidékre mennek, sokan közülük a nyugdíjas éveikre keresnek új otthont. A szlovákok több mint fele a határ közelében, Győr-Moson-Sopronban, illetve Borsod-Abaúj-Zemplénben vett lakást. A románok mintegy ötöde pedig csak a határ túloldalára, Békés megyébe költözött át.
Ami a külföldi vevők szerepének várható alakulását illeti, Valkó Dávid úgy látja, hogy ha számban nem is feltétlenül fognak gyarapodni, az összességében visszaeső forgalom miatt arányuk növekedésével valószínűleg lehet számolni. Számukra a magyar piac – ha csak nem történik valami radikális árfolyamjavulás – még egy jó ideig vonzó maradhat. Az árak növekedésétől sem kell tartaniuk, sőt a kereslet csökkenése inkább azok várható mérséklődését valószínűsíti. S az ő szándékaikat még az sem bizonytalaníthatja el, hogy vajon milyen lakáscélú támogatások lesznek elérhetőek jövőre.
