Ez a kérdés nagyon nem triviális. Van néhány alapvetés. Először is: egyetlen munkahely sem tilthatja meg senkinek a dohányzást. Másodszor: a munka törvénykönyve szerint a dolgozóknak joga van meghatározott időnként megadott hosszúságú szünetet tartani. Ennyi biztos.
De joga van valakinek ennél többet kijárni? Kevesebbet dolgozik, aki füstöl? Vagy esetleg a hiányzó időt nagyobb hatékonysággal pótolja? Többet beteg egy dohányos munkavállaló? Ezeket nem könnyű mérni, de azért léteznek rá nemzetközi statisztikák amik segítenek számszerűsíteni, “mennyibe kerül” a dohányzó alkalmazott a nemdohányzóval összevetve.
A dohányzó munkavállaló többe kerül
Egy, az Egyesült Államokban végzett kutatás szerint a dohányzás miatti termelékenységi veszteség akár évi 151 milliárd dollár is lehet, ha figyelembe vesszük a munkahelyi jelenlét alatti csökkent termelékenységet és a magasabb egészségügyi költségeket.
Hasonló következtetésre jutott egy európai vizsgálat is. Hollandiában egy 10 000 munkavállalót vizsgáló tanulmány készült, amely azt találta, hogy a dohányzás növelte a betegség miatti hiányzást és csökkentette a munkahelyi termelékenységet.
Egy harmadik kutatás azt vizsgálta, van-e mérhető különbség a soha nem dohányzó, a korábban dohányó és a jelenleg is dohányzó alkalmazottak között. A számok azt mutatták, hogy a soha nem dohányzók éves elveszett termelékenységi költsége 2,623 dollár volt. A régebben dohányzóké 3,246 dollár, míg a jelenlegi is dohányzóké 4,430 dollár. A költségek több mint fele a munkahelyi termelékenység csökkenése - értsd: kimászkálás, dumálgatás - miatt merült fel, a másik fele a betegeskedésből adódott.
Nem ugyanaz méltányos a dohányzók és a nemdohányzók szerint
Nem meglepő, hogy a dohányzó és a nem dohányzó dolgozók nem ugyanúgy látják, hogyan kellene ezt a kérdést méltányosan kezelni. A dohányosok 81 százaléka szerint kijárkálni cigiszünetre rendben van és méltányolandó. Erről viszont a nem dohányzók háromnegyede éppen ellentétesen gondolkodik, szerintük nem oké naponta többször csak úgy kicsekkolni a melóból - úgy, hogy a többi dolgozónak ilyen szünetek nem járnak.
A cégek nehéz helyzetben vannak, hiszen egyfelől senki nem szeretne diszkrimináció vádjával szembesülni, ugyanakkor látható, hogy a dohányzó alkalmazott pénzügyi értelemben kevésbé “jó üzlet”, mint a nem dohányzó. Arról nem is beszélve, hogy ez a cégen belül is feszültségeket kelthet, és éppen azok lesznek emiatt frusztráltak, akik nem dohányoznak, és többet dolgoznak, kevesebbet hiányoznak.
Felmerül egy érdekes megoldás, amit világszerte már néhány helyen bevezettek: extra szabadnapok a nem dohányzóknak. Egy japán cég például hat napot, egy angol vállalat négy extra napot ajánl azoknak a dolgozóknak, akik nem füstölnek.
Szerencsére manapság már ezzel kapcsolatban is vannak kutatási adatok. Egy felmérés arra kereste a választ, mennyi plusz szabadnappal lennének elégedettek a nemdohányzó munkavállalók. Eszerint 80 százalék egyetért abban, hogy mindenképpen járna extra szabadnap a nikotinmentességért. A legtöbben 3-5 napot tartanának méltányosnak, de 13,6 százalék szerint legalább 6 nap járna.
Ugyanebben a vizsgálatban azt is megkérdezték, hány extra szabadnapnak kellene járnia ahhoz, hogy a jelenleg dohányzók leszokjanak a szenvedélyükről. Nos, a válaszadók minimum 11 plusz szabadnapért mérlegelnék a dohányzás abbahagyását - ami, lássuk be, nem túl valószínű.
Ha Önnek épp új munkaerőre van szüksége-és jól jönne egy olyan kolléga, aki esetleg nem szakítja meg többször a munkavégzést pöfékeléssel, adja fel álláshirdetését a nemrég megújult
jobinfo.hu
-n, előnyként megjelölve a füstmentes életmódot; a hirdetés szövegezésében, hatékonyságában a weboldal
adminisztrátorai
készséggel segítenek. A nemrég megalkotott és a kékgalléros, egészségügyi, oktatás témában feladott hirdetéseket támogató
Re-Start csomag
hatékony megoldás lehet a munkaerőhiány enyhítésére.
