Hallottál már olyan foglalkozásokról, ahol a bérek évről évre csak emelkednek, és a cégek szinte könyörögnek a szakképzett munkaerőért? Régebben talán az orvosokra vagy az informatikusokra gondoltunk elsőként, de manapság egyre gyakrabban hallani a mérnökök hiányáról is. Vajon tényleg ennyire keresettek? Tényleg érdemes mérnöknek tanulni a biztos megélhetés reményében?
Utánajárunk, hogy a számok mit mutatnak!
A közelmúltban láttuk a Pénzcentrum kutatását, amelyben több ezer olvasó töltött ki egy kérdőívet arról, mely szakmákat érdemes tanulni a mai gyerekeknek. A legtöbbek által megjelölt válasz a mérnök lett, tíz emberből 7 javasolná ezt egy fiatalnak, hasonló népszerűségnek örvendett egyébként még a programozó és a mesterember-szerelő (kőműves, festő, vízvezetékszerelő) is, ezeket kicsit lemaradva követte az orvosi hivatás majd egy nagyobb szakadék után az ötödik befutó az ügyvéd lett.
A válaszadók helyzetértékelését tükrözi, hogy a tanár csupán minden ötödik, az óvónő minden tizedik ember szerint jó szakma a következő generációnak, a szociális munkást minden huszadik válaszoló ajánlotta, míg a papi hivatás, az újságírás, a postás, a marketinges vagy a buszvezető egyetlen ajánlást sem kapott.
Tényleg olyan klassz dolog vajon mérnöknek lenni? Az biztos, hogy az álláspiacon most sokat hallani arról, hogy mérnöki diplomával válogathatnak a jelöltek az ajánlatok között. A fizetési statisztikák azért nem mutatnak ennyire egyértelműen rózsás képet.
A KSH hivatalos kereseti adatai szerint a mérnökök nem keresnek rosszul, bár az is igaz, hogy nem is feltétlenül tartoznak a legjobban kereső néhány szakma közé. Ha csak anyagi szempontokat mérlegelünk, a kertészmérnökök helyzete a legkevésbé irigylendő bruttó 587 ezres fizetésükkel ők képviselik a mérnöki keresetek alját. A skála másik végén a telekommunikációs mérnököket találjuk, ahol a bruttó átlagkereset 1,1 millió forint, de a milliós álomhatár fölött keresnek a gépészmérnökök, az elektromos mérnökök, és az “egyéb, máshova nem sorolt” mérnökök is.
Jó volt a felmérés válaszadóinak szimata a programozókat illetően is, az informatikai rendszerelemzők bruttó 1,1 milliós, a szoftverfejlesztők 1,2 milliós, az adatbázistervezők 1 milliós bruttó bérre számíthatnak átlagosan.
Érdekes kérdés a mesterembereké, úgyis, mint kőművesek, villanyszerelők, víz- és gázszerelők, festők, asztalosok. Miközben tízből hét felnőttt szerint jól teszi a gyerek ha erre teszi fel a jövőjét, a hivatalos statisztikák szerint ezekben a foglalkozásokban a keresetek mélyen az országos átlag alatt vannak: a KSH szerint bruttó 350 ezer forint körül keresnek havonta a kőművesek, az asztalosok és a burkolók, de nem járnak sokkal jobban a szobafestők és a tetőfedők sem. Egyedül a villanyszerelők 495 ezres bruttója lóg ki felfelé.
A hivatalos számok szerint sokkal jobban megéri tanárnak, óvónőnek vagy szociális munkásnak menni, mint mesterembernek, hiszen ezekben a szakmákban a hivatalos bruttó mindenhol meghaladja az 500 ezret. Ez rámutat arra, hogy még mindig milyen hihetetlen arányt képviselhet a feketegazdaság ezen a téren, hiszen aki már fizetett ki kétórás melóért soktízezer forintot egy mesterembernek, az valószínűleg nehezen hiszi el ezeket a hivatalosan kimutatott minimálbérkörüli jövedelmeket.
Mivel a gyereket arra mégsem bíztathatjuk, hogy legyen adócsaló szobafestő, legbiztosabb tippnek marad a mérnöki szakma, azzal két legyet üt egy csapásra, hiszen még az informatikában is elboldogulhat vele, ha pedig minden kötél szakad, bátorítsuk a csemetéket a negyedik helyen ajánlott orvosi hivatással – azzal a KSH adatai szerint bruttó 1.3-2.2 millió forintos fizetésre számíthatnak.
A jobinfo.hu hazánk egyik legrégebbi állásgyűjtő portálja, több ezer állás közül válogathatsz – a mérnöki pozíciókat itt találod. Ha fizetéssel ellátott hírlevélre iratkoznál fel, azt ide kattintva teheted meg. Töltsd fel adataidat ide (minél részletesebb a profilod, annál hatékonyabb lehet az álláskeresésed) és értesülj a számodra releváns állásokról!