A nyár végi egyetemista roham után több magyar nagyvárosban is csendesebb lett a kiadó lakások piaca szeptemberben, ami egyes szegmensekben még az árak csökkenését is magával hozta.
Bár összességében nem lehet azt mondani, hogy a kiadó lakások és házak szignifikánsan olcsóbbak lettek, a kereslet mérséklődésének jelei itt-ott láthatóak. Elemzésünkben ezúttal is az ingatlantájoló adatbázisában található hirdetéseket vettük górcső alá.
Az Ingatlantájolón hirdetett kiadó lakások és házak hajszálnyival nagyobbak és drágábbak, mint a KSH által időről-időre közölt országos átlag, a “fajlagos” és szobaszám szerint számolt adatok viszont megfelelnek a statisztikai hivatal által közöltnek.
A szobaszám szerint bontott árakat vizsgálva a legmeglepőbb talán a legkisebb debreceni lakások orbitális ára – a helyzet azonban az, hogy a cívis város piacáról teljesen eltűntek a “normális” egyszobás lakások, és a megmaradt kevés kiadó garzonért nem ritkán 4-500 ezer forintot kérnek a tulajdonosok.
Jelentős növekedést láttak Debrecenben azok is, akik másfél-két szobás lakásokat keresnek, az árak ebben a szegmensben is megközelítik már a fővárosi szintet. Szintén érdekes látni, hogy a két “mediterrán” egyetemi város, Szeged és Pécs is elkezdett felzárkózni, mindkét településen jócskán emelkedtek az árak az utóbbi időben.
Ezzel együtt az átlagos kiadó lakásért még mindig Budapesten kell a legtöbbet fizetni. Az Ingatlantájolón hirdetett otthonokat elemezve a tipikus fővárosi albérlet most 2,6 szobás és havonta 468 ezer forint plusz rezsibe kerül.
Az egyes települések jellemző árát az átlagember keresetével egymás mellé téve jól kirajzolódik, milyen nagy különbségek vannak országszerte, ami különösen a közszférában dolgozók számára okozhat nehézséget, hiszen a tanárok, nővérek, tűzoltók, szociális munkások bére Szegeden és Budapesten is ugyanannyi – az viszont drasztikusan különbözik, hogy hol milyen lakhatás fér bele a havi fixbe.
A KSH által a napokban közölt legfrissebb kereseti statisztikák szerint átlagos keresetű honfitársunk havonta nettó 363 ezer forintot visz haza, ebből Szegeden és Pécsen kifizeti az albérletet és még marad némi elkölteni való pénze, Debrecenben és Budapesten viszont esélytelen az átlagos lakás egy átlagos ember számára. (Ha kíváncsi vagy arra, miért a medián bért használjuk, amikor az átlagember keresetéről beszélünk, és miért nem az átlagbért, itt elmagyaráztuk, hogy mi a különbség, és miért tűnik a hivatalos átlagbér mindig magasabbnak, mint amit az átlagember tényleg hazavisz.)
Az adatok alapján azt is megvizsgáltuk, hogy mennyibe kerülnek az albérletek “fajlagosan”, vagyis mennyibe kerül átlagosan egy-egy szoba a különböző városokban, és hogyan alakult ez az elmúlt hónapokban. Itt látszik az egyik meglepő változás: Budapesten szeptember vége felé alacsonyabb fajlagos árakat látunk, mint augusztus közepén. Hasonló trendeket látunk Debrecenben is, ahol enyhén csökkentek az árak az elmúlt hónapban.
Szegeden és Pécsett viszont nem konyultak lefelé a fajlagos albérletárak – alátámasztva azt, amiről a helyiek szubjektíven is beszámolnak: az árak emelkedése érezhető az utóbbi időszakban.
A bérleti négyzetméterárak elemzése is tartogat egy kisebb érdekességet. A szokásos kép az, hogy a lakások mindenhol némileg drágábbak, mint a házak. Debrecenben viszont ez is a feje tetejére állt, és a házak négyzetméterára kicsit meghaladja a lakásokét. Ebben jelentős szerepet játszik, hogy a város ingatlanpiacáról a házak közül is eltűnt szinte minden a luxusingatlanokat leszámítva.
