Minél rosszabb állapotú egy ingatlan, annál nagyobb eséllyel hajlandó engedni a tulajdonos, derül ki legfrissebb adatelemzésünkből, ahol azt is megnéztük, vajon a hirdetési árak emelkedését követi-e ténylegesen a piac.
Elsőként egymás mellé tettük, hogy melyik állapot-szegmens milyen arányban van jelen az összes hirdetett ház és lakás között, és ott, ahol az elmúlt hónapban engedett az árból a hirdető.
Jól látszik, mekkora eltérés van az újépítésű és újszerű otthonoknál: ezek teszik ki az összes hirdetett ház és lakás 40 százalékát, viszont csupán az árcsökkentett hirdetések negyedére rúgnak. És fordítva: míg az átlagos és felújítandó ingatlanok az árcsökkentett állomány bő felét teszik ki, arányuk a teljes hirdetési piacon alig több, mint 20 százalék.
Ahogy mindig, a legnagyobb arányban a házak, lakások vannak jelen az elmúlt hónapban olcsóbbá vált hirdetések között, ezek teszik ki az összes kínált portéka négyötödét. Érdemi mennyiségben találunk még itt telkeket, nyaralókat és kereskedelmi ingatlanokat - míg az összes többi szegmens (raktár, iroda, föld, tanya, garázs, stb) együtt is csak 3 százalékot ér el.
Az ácsökkentett hirdetések között állapot szerint is összehasonlítottuk a négyzetméterárakat országszerte és Budapesten is. Rutinos olvasóink számára ez a grafikon különösebb meglepetéseket nem tartogat, ám ismét rávilágít, hogy egy felújítandó fővárosi négyzetméterből az ország legnagyobb részén felújított vagy újszerű ingatlant vehetünk.
Legnagyobb türelmetlenséget - és árengedményt - az elmúlt hónapban a kereskedelmi ingatlanok között láttunk, itt az átlagos ármódosítás 26 százalék volt azok között, akik hozzányúltak a hirdetéshez. (Ami nem csoda hiszen az üresedési ráta az egekben van mind az iroda, mind raktár és retail kategóriában. Ezekről itt és itt írtunk bővebben).
A legkisebb mértékben a lakások gazdái engednek, itt az átlag árengedmény 11 százalék volt az ármódosítók körében.
Megnéztük külön-külön is a házak és lakások árának alakulását a teljes hirdetési állományban, az árcsökkentett állományban, és a hirdetések közül eltűnt - ezt hívjuk eladottnak - ingatlanok között. Bár a négyzetméterárak különböznek a szegmensekben, az látszik, hogy az alacsonyabb ár a sikeres értékesítés titka.
Mindig érdekes kicsit hosszabb távon is megnézni a trendeket, ezért több kategóriában is egymás mellé tettük az árak változását az elmúlt évben. Mind a négy grafikonon az első adat tavaly novemberi, az utolsó pedig idén novemberi.
A négy kategóriában - lakások az egész országban és Budapesten, házak az egész országban és Budapesten - ugyanazt a léptéket használtuk a grafikonon, hogy az egyes csoportok árkülönbségei azonnal láthatóak legyenek.
Érdekes látni, hogy a hirdetési árak minden kategóriában jelentősen nőttek tavaly november óta, a növekedés mértéke 12 százaléktól (házak Budapesten) 29 százalékig (lakások az egész országban) terjed - ám az eladott hirdetések változása ezt közel sem tükrözi.
[caption id="attachment_13698407" align="alignnone" width="2560"]
Az ábrát nagyobb méretben is meg lehet nyitni: jobb klikk, kép megnyitása új lapon/ablakban[/caption]
Ez a legnagyobb a budapesti lakások között volt (5,88%), míg a fővárosi házaknál 21 százalékos csökkentés látunk. Az összes eladott ház és az összes eladott lakás ára a teljes országban tavaly ilyenkor óta nagyjából változatlan maradt (-0,75% és -1,2%).
