A lakhatási válság évek óta a magyar közbeszéd egyik legégetőbb témája. Egy friss felmérés azonban elég pesszimista képet fest: a válaszadók többsége nem csak a válság meglétét érzi, de úgy gondolja, hogy a kormányzati intézkedések sem jelentenek valódi megoldást. Vajon a tervezett programok elégségesek lesznek, vagy csak újabb meddő próbálkozásokként vonulnak be a történelembe?
Lakhatási válság: A magyar valóság
Egy Economx és Pulzus Kutató által végzett felmérés szerint a válaszadók 80%-a gondolja úgy, hogy Magyarországon lakhatási válság van, és mindössze 10%-uk véli úgy, hogy a helyzet rendben van. Ez a pesszimista kép szinte minden korosztályra jellemző, különösen a fiatalabb generációra, akik közül a 18–39 évesek 87%-a érzi a válság hatásait.- Fiatalok helyzete: A fiatalabb korosztály számára a lakáspiacra való belépés jelenti a legnagyobb kihívást, legyen szó akár vásárlásról, akár albérletről.
- Társadalmi rétegződés: Érdekes módon az iskolai végzettség és a lakóhely nem játszik jelentős szerepet a válság érzékelésében – mindenki érintettnek érzi magát.
Mit tartanak a megoldás kulcsának?
A felmérésben megkérdezettek legnagyobb arányban az „új, megfizethető bérlakások építését” jelölték meg elsődleges megoldásként, amelyet a válaszadók 37%-a támogatott. Ezt követte:- 20%: Állami lakhatási támogatások növelése.
- 16%: Bérlakások szabályozásának javítása (pl. bérleti díjak korlátozása).
- 14%: Fiatalok első lakásvásárlásának támogatása.
- 4%: Adókedvezmények az ingatlan bérbeadóknak.
Megoldás helyett félmegoldások?
A „Szerinted a kormányzati intézkedések közül melyik segíti legjobban a lakhatást?” kérdésre adott válaszok azt mutatják, hogy a lakosság meglehetősen szkeptikus a jelenlegi programokkal kapcsolatban:- A válaszadók 51%-a szerint egyik intézkedés sem oldja meg a problémát.
- Mindössze 15% tartotta hatékonynak a lakhatási támogatást, 7% az 5%-os THM-mel elérhető fiatalok lakáshitelét, 6% a CSOK Pluszt, 4% a Babavárót, és csak 2% a munkáshitelt.
Az állami programok: Elég lesz a Lakhatási Tőkeprogram?
A kormány 200 milliárd forintos Lakhatási Tőkeprogramja remélhetőleg előrelépést jelenthet. Az új bérlakások építése és a lakáspiaci támogatások bevezetése ígéretesek, de kérdés, hogy valóban elérik-e a célcsoportot. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon az egyik legmagasabb a saját tulajdonú lakások aránya Európában, ami történelmileg is meghatározta a piac dinamikáját.- Az új bérlakás-koncepciók csak akkor lehetnek sikeresek, ha a kormány hosszú távú stratégiában gondolkodik, és nem csupán rövid távú, kampányszerű megoldásokat kínál.
- A piacot jelenleg az infláció és az állampapírpiacról érkező tőke is mozgatja, ami további árnövekedést okozhat.
Lakhatási válság: Az olló tovább nyílik
A lakhatási válság egyik legmarkánsabb jele, hogy a lakásárak emelkedése messze meghaladta a bérek növekedésének ütemét. Egy átlagos 50 m²-es budapesti használt lakás megvásárlásához 2023-ban már 96 havi nettó bérre volt szükség, szemben a 2009-es 85 havi bérrel. Az új építésű ingatlanok esetében ez az arány még rosszabb: 2009-ben 120, 2023-ban pedig már 137 havi fizetés kellett egy 50 m²-es lakás megvásárlásához Budapesten.Az infláció és a magas hitelkamatok tovább nehezítik a helyzetet, különösen a fiatalabb korosztály számára, akik gyakran képtelenek belépni a lakáspiacra.
A lakhatási válság tágabb kontextusban
Fontos megérteni, hogy a lakhatási válság nem új keletű probléma Magyarországon. Történelmileg mindig is jelen volt, legyen szó a társbérletekről, albérletekről, munkásszállókról vagy kollégiumokról. Az elmúlt évtizedekben a bérlakás-piac ugyan kibővült, de az alacsony keresetűek számára továbbra is korlátozottak a lehetőségek.Pozitív jelek: A magyarok lakhatása európai összevetésben
Bár a helyzet korántsem ideális, a K&H biztos jövő felmérése szerint a magyarok 71%-a él saját tulajdonú ingatlanban. Ez az arány az ötvenes korosztályban 77%, míg a harmincas éveikben járóknál 64%. Ezek az adatok európai szinten is kiemelkedők, és azt mutatják, hogy Magyarországon a saját tulajdon továbbra is prioritás.Összegzés: Van kiút a válságból?
A lakhatási válság komplex probléma, amely nem oldható meg egyetlen intézkedéssel. A kormányzati programok közül jelenleg egyik sem kínál átfogó megoldást, és a piac továbbra is a saját tulajdonra épül. Azonban a bérlakás-programok és a hosszú távú stratégiák reményt adhatnak arra, hogy a lakáspiac fokozatosan kiegyensúlyozottabbá válik.A következő évek kulcsa a rugalmas, célzott intézkedések bevezetése lehet, amelyek figyelembe veszik a különböző társadalmi rétegek igényeit. A kérdés már csak az, hogy a kormány valóban képes lesz-e ezt megvalósítani – vagy továbbra is félmegoldásokkal próbálkozunk.
