Kukába valók a kormányzati tervek? Sokan kételkednek, hogy megoldják-e a lakhatási válságot

A lakhatási válság évek óta a magyar közbeszéd egyik legégetőbb témája.

a válaszadók többsége nem csak a válság meglétét érzi, de úgy gondolja, hogy a kormányzati intézkedések sem jelentenek valódi megoldást. Vajon a tervezett programok elégségesek lesznek, vagy csak újabb meddő próbálkozásokként vonulnak be a történelembe?

Lakhatási válság: A magyar valóság

Egy Economx és Pulzus Kutató által végzett felmérés szerint a válaszadók

és mindössze 10%-uk véli úgy, hogy a helyzet rendben van. Ez a pesszimista kép szinte minden korosztályra jellemző, különösen a fiatalabb generációra, akik közül a 18–39 évesek 87%-a érzi a válság hatásait.

• Fiatalok helyzete

  : A fiatalabb korosztály számára a lakáspiacra való belépés jelenti a legnagyobb kihívást, legyen szó akár vásárlásról, akár albérletről.

• Társadalmi rétegződés

  : Érdekes módon az iskolai végzettség és a lakóhely nem játszik jelentős szerepet a válság érzékelésében –

  mindenki érintettnek érzi magát.

Mit tartanak a megoldás kulcsának?

A felmérésben megkérdezettek

elsődleges megoldásként, amelyet a válaszadók 37%-a támogatott. Ezt követte:

• 20%

  : Állami lakhatási támogatások növelése.

• 16%

  : Bérlakások szabályozásának javítása (pl. bérleti díjak korlátozása).

• 14%

  : Fiatalok első lakásvásárlásának támogatása.

• 4%

  : Adókedvezmények az ingatlan bérbeadóknak.

Az eredményekből egyértelmű, hogy a magyar bérlakás-piac az egyik legneuralgikusabb pont. Bár Európában a saját tulajdonú lakások aránya kiemelkedően magas Magyarországon, a bérlakás-kínálat hiánya tovább mélyíti a válságot. Számos civil szervezet évtizedek óta sürgeti a

de eddig kevés előrelépés történt.

Megoldás helyett félmegoldások?

A „Szerinted a kormányzati intézkedések közül melyik segíti legjobban a lakhatást?” kérdésre adott válaszok azt mutatják, hogy a lakosság meglehetősen szkeptikus a jelenlegi programokkal kapcsolatban:

• A válaszadók

  51%-a szerint egyik intézkedés sem oldja meg a problémát.

• Mindössze 15% tartotta hatékonynak a lakhatási támogatást, 7% az 5%-os THM-mel elérhető fiatalok lakáshitelét, 6% a CSOK Pluszt, 4% a Babavárót, és csak 2% a munkáshitelt.

A kormányzati intézkedések egy része a demográfiai célokat célozza, például a

vagy a

mások pedig az alacsonyabb kamatozású hitelekkel próbálnak segíteni. Azonban úgy tűnik, ezek az eszközök nem érik el a válság által leginkább érintett társadalmi rétegeket, vagy nem nyújtanak elég átfogó megoldást.

Az állami programok: Elég lesz a Lakhatási Tőkeprogram?

A kormány 200 milliárd forintos

remélhetőleg előrelépést jelenthet. Az új bérlakások építése és a lakáspiaci támogatások bevezetése ígéretesek, de kérdés, hogy valóban elérik-e a célcsoportot. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon az egyik legmagasabb a saját tulajdonú lakások aránya Európában, ami történelmileg is meghatározta a piac dinamikáját.

• Az új bérlakás-koncepciók csak akkor lehetnek sikeresek, ha a kormány hosszú távú stratégiában gondolkodik, és nem csupán rövid távú, kampányszerű megoldásokat kínál.

• A piacot jelenleg az infláció és az állampapírpiacról érkező tőke is mozgatja, ami további árnövekedést okozhat.

Lakhatási válság: Az olló tovább nyílik

A lakhatási válság egyik legmarkánsabb jele, hogy a lakásárak emelkedése messze meghaladta a bérek növekedésének ütemét. Egy átlagos 50 m²-es budapesti használt lakás megvásárlásához 2023-ban már

volt szükség, szemben a 2009-es 85 havi bérrel. Az új építésű ingatlanok esetében ez az arány még rosszabb: 2009-ben 120, 2023-ban pedig már 137 havi fizetés kellett egy 50 m²-es lakás megvásárlásához Budapesten.

Az infláció és a magas hitelkamatok tovább nehezítik a helyzetet, különösen a fiatalabb korosztály számára, akik gyakran képtelenek belépni a lakáspiacra.

A lakhatási válság tágabb kontextusban

Fontos megérteni, hogy a lakhatási válság nem új keletű probléma Magyarországon. Történelmileg mindig is jelen volt, legyen szó a

vagy kollégiumokról. Az elmúlt évtizedekben a bérlakás-piac ugyan kibővült, de az alacsony keresetűek számára továbbra is korlátozottak a lehetőségek.

Pozitív jelek: A magyarok lakhatása európai összevetésben

Bár a helyzet korántsem ideális, a

szerint a magyarok 71%-a él saját tulajdonú ingatlanban. Ez az arány az ötvenes korosztályban 77%, míg a harmincas éveikben járóknál 64%. Ezek az adatok európai szinten is kiemelkedők, és azt mutatják, hogy Magyarországon a saját tulajdon továbbra is prioritás.

Összegzés: Van kiút a válságból?

A lakhatási válság komplex probléma, amely nem oldható meg egyetlen intézkedéssel.

és a piac továbbra is a saját tulajdonra épül. Azonban a bérlakás-programok és a hosszú távú stratégiák reményt adhatnak arra, hogy a lakáspiac fokozatosan kiegyensúlyozottabbá válik.

A következő évek kulcsa a rugalmas, célzott intézkedések bevezetése lehet, amelyek figyelembe veszik a különböző társadalmi rétegek igényeit.