Az Adriai-tenger térsége 2022-ben sosem látott forgalomnövekedést produkált – de meddig tarthat ez az idilli állapot? Mit hozhat a vörös-tengeri krízis, és mit jelent ez Magyarország számára?
Forradalom az adriai kikötőkben
A horvátországi Rijeka 2022-ben példátlan sikereket ért el: 16 millió tonna áru fordult meg a dokkjaiban, ami jelentős részben az orosz–ukrán háború hatásainak köszönhető. Az ukrán gabona egyik fő exportútvonala lett, miközben a Krk szigeti LNG-terminálon keresztül érkező cseppfolyós gáz iránti kereslet is robbanásszerűen nőtt.
Nem Rijeka az egyetlen győztes. A délebbi Ploče kikötője is 17,3%-os forgalomnövekedést produkált abban az évben, miközben az infrastruktúra és a logisztikai hálózat bővítése gőzerővel zajlott.
Magyarország tengeri álma: Új dimenzió Triesztben
A magyar kormány is nagyban játszik: 2019-ben 31 millió euróért vásárolt 32 hektárnyi partszakaszt az olasz Trieszt kikötőjében. A cél? Egy saját tengeri kijárat kialakítása, amely évi kétmillió tonnás forgalommal számol, és lehetővé teszi a magyar vállalatoknak, hogy könnyebben exportáljanak Kínába és a Közel-Keletre.
A magyar tulajdonú terminál tervei már zöld jelzést kaptak, és 2026-tól megkezdheti működését. De vajon elég lesz-e mindez ahhoz, hogy Magyarország ismét kulcsszereplővé váljon a tengeri kereskedelemben?
A válság árnyéka: A vörös-tengeri krízis következményei
A jemeni húszi lázadók támadásai azonban fenyegetést jelentenek nemcsak a Vörös-tenger, de az adriai kikötők áruforgalmára nézve is. Eddig ugyanis a Közel- és Távol-Keletről érkező hajók a Szuezi-csatornán és az adriai kikötőkön keresztül közelítették meg Közép-Kelet Európát, most azonban kénytelenek megkerülni Afrikát, így lényegesen olcsóbb számukra, ha a Nyugat-Európai kikötőket választják, és vasúton fuvarozzák tovább az árut Közép-Kelet Európa felé. Ez Rijeka és Koper számára komoly gondot jelent, hiszen a földrajzi előnyük hátránnyá vált.
Emellett egy globális konténer- és hajózási raktérhiány is kialakult, hiszen a Vörös-tengeri krízis okozta afrikai kerülőút miatt megnőtt a konténerek körforgási ideje, így már a világ legforgalmasabb kikötőiben is szokatlanul hosszú kirakodási idők vannak.
A szerbiai áruforgalom több mint hetven százaléka ugyanakkor még mindig Fiumén keresztül bonyolódik, amit a Belgrád és Fiume közt húzódó vasútvonal is elősegít. A várhatóan 2025 év végére elkészülő Budapest-Belgrád vasútvonal pedig tovább bővíti ezt a lehetőséget Magyarország irányába.
Mit hoz a jövő?
A krki LNG terminál és a trieszti magyar beruházás ugyan óriási lehetőségeket rejt, de a globális geopolitikai helyzet gyors változásai bármikor új kihívásokat hozhatnak.
Kattints, hogy megtudd: hogyan alakítják át a háborúk és a geopolitikai játszmák Európa kikötőit – és mit nyerhet ezen Magyarország!
