A magyar kormány új lakhatási támogatást hirdetett meg, amely január 1-jétől akár 150 ezer forintnyi segítséget nyújthat albérletre vagy hiteltörlesztésre a 35 év alatti fiataloknak. De vajon valóban ez lesz a megoldás a lakhatási válságra, vagy csak egy újabb, félsikerű kísérlet? Vizsgáljuk meg, mit jelenthet ez az intézkedés a magyar lakáspiacon.
Lakhatási válság: Miért van szükség az új támogatásra?
A kormány az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban használja a
lakhatási válságkifejezést, ami nem véletlen. Az infláció és az elszabadult lakásárak miatt a magyar lakosság jövedelmének egyre nagyobb részét kénytelen lakhatásra fordítani. Az elmúlt évtizedben a lakásárak megduplázódtak, miközben a béremelkedés ezt nem követte. Az állami vagy önkormányzati bérlakásprogramok hiánya csak tovább fokozza a helyzetet.
Mit ígér az új támogatás?
A kormány bevezetné a 150 ezer forintos, kedvezményes adózású lakhatási támogatást, amely albérletre vagy lakáshitel-törlesztésre fordítható. A juttatás a
SZÉP-kártyához hasonlóan 28%-os adóterhetviselne (15% SZJA és 13% szociális hozzájárulási adó), így a munkáltatóknak még mindig kedvezőbb lehetőséget kínálna, mint egy azonos összegű béremelés. A támogatást a munkaadó közvetlenül a bérbeadónak vagy a banknak utalhatná.
De mennyire reális?
Bár a támogatás ötlete jól hangzik, a valós hatása kérdéses:
- Adómentesség hiánya:
Ha a támogatás teljesen adómentes lenne, sokkal ösztönzőbb lenne mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára.
- Gazdasági realitások:
A jelenlegi gazdasági válságban nem valószínű, hogy a munkaadók tömegesen biztosítanák ezt a támogatást, hacsak nem kritikus a munkaerő megtartása.
- Átlagfizetés és bérlakásárak:
Az országos bruttó átlagkereset 642 ezer forint, de nettó 427 ezer forint körül alakul. Egy fővárosi albérlet átlagosan 250 ezer forint, vidéken pedig 150-230 ezer forint. A 150 ezer forintos támogatás vidéken sokat segíthet, de Budapesten ez aligha oldja meg a fiatalok lakhatási gondjait.
Albérlet vagy hitel? A támogatás hatása a lakáspiacra
Az új támogatás hatása két területen lehet jelentős:
- Albérletpiac:
A támogatás a főváros egyes kerületeiben fedezheti az albérleti díj jelentős részét, vidéken pedig szinte teljesen. Ez a kereslet növekedéséhez vezethet, ami viszont tovább emelheti az árakat.
- Hitelpiac:
A magyar lakosság hagyományosan inkább saját lakásban gondolkodik, és a támogatás hiteltörlesztésre is fordítható. Azonban a magas lakásárak miatt a fiatalok egy része így is nehezen tud lakást vásárolni.
Miért nem elég?
A támogatás a lakhatási válság kezelésében csak részmegoldás lehet:
- Állami bérlakásprogramok hiánya:
A piacra nem kerülnek megfizethető bérlakások, amelyek tartós megoldást nyújthatnának.
- Lakásárak drasztikus növekedése:
Az infláció és a lakáspiaci kereslet élénkülése miatt a lakásárak tovább emelkedhetnek, így a támogatás vásárlóereje idővel csökkenhet.
A számok tükrében: Mennyi az annyi?
Az albérletpiacon a fővárosi átlagdíj 250 ezer forint, vidéken 150-230 ezer forint.
A lakáshitelek kamatai ugyan csökkentek, de a magas lakásárak miatt a törlesztőrészletek továbbra is megterhelőek.
A 150 ezer forintos támogatás vidéken közel teljesen fedezheti az albérleti díjat, míg Budapesten legfeljebb részleges segítség.
Blöff vagy csodafegyver?
Az új lakhatási támogatás valóban hozhat némi enyhülést a lakhatási válságban, különösen vidéken. Azonban a budapesti és nagyvárosi fiatalok számára ez inkább csak csepp a tengerben. A hosszú távú megoldáshoz átfogó állami bérlakásprogramok, további adómentes támogatások és a lakásárak kordában tartása szükséges.
Te mit gondolsz? Megoldja ez a támogatás a lakhatási gondokat, vagy csak egy újabb blöff?
