Érdekes azonban, hogy míg a kínálat szűkül, addig a hirdetési árak továbbra is dinamikusan növekednek, éves szinten jóval az inflációt meghaladó ütemben. Ez felveti a kérdést: vajon mennyire valósak ezek az árak, és mekkora mozgástér van bennük a vásárlók számára? Ha a kivitelezők most a korábbinál jóval nagyobb engedményt is adnak az üzletek érdekében, akkor a papíron látszó, éves 9,7 százalékos áremelkedés mögött akár reálárcsökkenés is rejtőzhet.
Ahogy már megszokhattuk, a XII. kerület messze kiemelkedik átlagos négyzetméterárával (3,2 millió forint), jelenleg ez az egyetlen városrész, ahol már viszonylag stabilan 3 millió fölött vannak az újépítésű négyzetméterárak. Budapest egészében az átlagos négyzetméterár 1,63 millió forintra nőtt a tavalyi 1,48 millió forintról, ami 9,7 százalékos növekedést jelent.
Persze a legdrágább kerületek esetében több tényező is felfelé hajtja az árakat, nem kizárólag a lokációt kell megfizetni. Ezekben a lakásokban jellemzően a műszaki tartalom, a felhasznált anyagok is prémium kategóriába tartoznak, és nem ritkák az olyan extrák sem, mint a jacuzzi, az úszómedence vagy a saját konditerem - amelyek mind jelentősen növelik az építési költségeket.
A legnagyobb újépítésű lakásokat most ismét a II. kerületben találjuk, a Hegyvidéken úgy tűnik, elkapkodták a legnagyobb vadakat, hiszen korábban hónapokon át mindig ott volt a legtágasabb a tipikus új lakás.
A legapróbb új otthonokat pedig a legapróbb fővárosi kerületben leljük, Erzsébetvárosban az átlagos újépítésű lakás csupán 45,7 négyzetméteres, és már ez is jelentős növekedést mutat az egy évvel ezelőtt jellemző alig 40 négyzetméterről.
Az eladó lakások zöme most is a nappali plusz egy és nappali plusz két hálószobás ligából kerül ki, ezek teszik ki a kínálat kétharmadát. Az egy évvel ezelőtti helyzethez képest kicsit csökkent a stúdiók aránya, és hajszálnyival nőtt a nappali plusz három hálószobás ingatlanok száma.
Ismét megnéztük azt is, mire számíthat Átlag János, ha új lakást szeretne vásárolni. Ő a mi átlagos keresetű honfitársunk, aki minden hónapban a KSH által hivatalosan közzétett nettó mediánbért viszi haza, vagyis a magyarok fele jobban, a fele rosszabbul keres, mint Jánosunk. Vagyis az ő fizetése éppen közepesen jó. Ebben a hónapban ez pontosan nettó 359 100 forintot jelent.
Ingatlanpiaci terveinek kiszámolásakor azt feltételeztük, hogy János - ha nem is keres különösebben jól - nagyon szerencsés: nettó bérét minden hónapban az utolsó fillérig félre tudja tenni. Így a XXI. kerületben tud leghamarabb megvenni egy tipikus újépítésű lakást, ehhez 10 év 9 hónapig kell dolgoznia. A legtovább a II. és a XII. kerületben fog tartani a lakásvásárlós projekt, mindkét helyen extrém korai munkábaállás és ritka jó egészség kell ahhoz, hogy Átlag János megélje a saját lakásavatóját, nagyjából ugyanis 78 évnyi bére kell egy-egy átlagos új lakáshoz.
Azt is nézzük folyamatosan, hogyan alakul az éves négyzetméterár-emelkedés és az éves infláció. Ez alapján az idei pozitív trend folytatódni látszik, bár, amint a bevezetőben már említettük, ember legyen a talpán, aki pontosan meg tudja mondani, hogy a hirdetési négyzetméterárak emelkedését mennyire pontosan követi a ténylegesen eladott lakások négyzetméterárainak emelkedése. Az viszont mindenesetre biztos, hogy tavaly ilyenkor az éves grafikonon nominálisan is vaskos reálárcsökkenést láttunk, így a helyzet biztosan sokkal jobb, mint egy éve.
