Téboly az ingatlanpiacon: miközben a bérek alig nőnek, a lakásárak elszálltak, az albérletpiac lángol, és a fiatalok már csak álmodoznak a saját otthonról.
A kormány 3%-os Otthon Start Programja sem tudta megállítani a lavinát – sőt, sokak szerint csak olajat öntött a tűzre - olvashatjuk a Pénzcentrum oldalán.
„Lesz lakásod? Ugyan, álmodj csak tovább!”
A magyar álom – egy saját lakás, egy kis terasz, egy csésze kávé a reggeli napsütésben – egyre többeknek elérhetetlen luxussá válik.
Miközben a boltokban már megszoktuk a drágulást, a lakáspiacon mostanra elszabadult minden korlát.
A statisztikák kegyetlenek:
• Magyarországon a lakásárak 234%-kal nőttek 2010 óta, miközben a fizetések csak 86%-kal.
• Az albérletek egy év alatt átlagosan 10%-kal drágultak.
• A fővárosi fiatalok harmada bérlőként él, és esélye sincs saját lakásra.
És ami még durvább: már nemcsak a szegényebbeknek, hanem a középosztálynak is luxus lett a lakhatás.
A kormány csodafegyvere visszafelé sült el
Amikor a kormány bejelentette az Otthon Start Programot, sokan fellélegeztek.
Végre egy fix 3%-os hitel, ami segíthet!
Csakhogy mire a rendszer beindult, az árak rakétasebességgel kilőttek, és gyakorlatilag lenyelték a kedvezményt.
A piacon rövid idő alatt brutális áremelkedés történt – pont azok jártak a legrosszabbul, akik későn igényeltek, vagy nem voltak jogosultak a hitelre.
Az eredmény: rekordárak, elérhetetlen otthonok és eladósodott fiatalok.
Európa-szerte tombol a lakhatási válság
Nem csak magyar dráma ez.
Az EU-ban 2015 és 2023 között az ingatlanárak közel 50%-kal nőttek, a bérleti díjak 18%-kal emelkedtek.
A városokban az otthon már nem otthon, hanem befektetési termék lett.
• Lisszabonban a külföldi befektetők kiszorították a helyieket.
• Amszterdamban a fiatalok már csak a drága magánpiacon próbálhatnak szerencsét.
• Budapesten pedig a rendszerváltás utáni privatizáció szinte lenullázta a szociális lakásrendszert.
És míg Bécsben száz éve működik a stabil bérlakásmodell, addig nálunk az állam és az önkormányzatok most próbálják újra feltalálni a kereket.
Döbbenetes számok Magyarországról
• Az új lakások ára 2025-ben 13,9%-kal, a használtaké 15,3%-kal nőtt.
• Az első negyedévben 8,4%-os drágulás volt negyedéves alapon – Európa-rekord!
• A MNB szerint a lakások akár 19%-kal túlértékeltek.
• Az elmúlt öt évben a vásárlások 30–50%-át befektetők adták.
És még egy sokkoló adat:
2010-ben minden nyolcadik budapesti lakott bérleményben, ma már minden hatodik – a fiatalok körében pedig minden harmadik.
A bérlői generáció megszületett
Egyre több budapesti fiatal érzi úgy: nem lakást vesz, hanem életet bérel.
A "bérlői generáció" már itt van, és egyre nagyobb.
Ők azok, akik nem tudnak örökségre, családi segítségre vagy 30 milliós önerőre támaszkodni – csak a reményre, hogy egyszer megfizethető lesz a tető a fejük felett.
A Fővárosi Önkormányzat ugyan próbálkozik:
• Szociális lakásügynökséget hozott létre,
• Rákosrendezőn pedig egy 85 hektáros területen megfizethető lakónegyedet tervez.
De ezek a programok évek múlva hoznak majd eredményt – miközben a válság most tombol.
Civil megoldások, új lakásmodellek
Zuglóban már elindult a kooperatív lakhatás: a Zuglói Közösségi Ház Egyesület 2018-ban vásárolt egy lakóegységet, amelyet ilyen formában működtet, itt hét lakó él megfizethető bérleti díjért.
A régiós szinten, más fővárosokban működő MOBA-hálózat pedig arra ad példát, hogyan építhetnek a fiatalok közösen, támogatással saját otthont.
De a nagy kérdés továbbra is ott lebeg:
Meddig tartható fenn az a rendszer, ahol az ingatlan nem otthon, hanem pénzügyi termék?
A jövő tétje: otthon vagy tőke?
A lakhatás ma már nemcsak társadalmi, hanem gazdasági bomba.
Ha a fiatalok nem tudnak elköltözni, nem alapítanak családot, nem fektetnek be a jövőjükbe – az egész gazdaság lelassul.
Európa szerte egyre több ország ismeri fel, hogy a lakhatás nem luxus, hanem alapjog.
Magyarországon pedig most dől el, hogy a 3%-os hitelprogram valóban esély, vagy csak illúzió marad.
Összegzés: a magyar lakhatási válság 5 pontban
-
A lakásárak az egekben, a fizetések nem követik.
-
Az Otthon Start Program beindította a piaci túlfűtést.
-
A fiatal generáció egyre inkább bérlőként él.
-
Az önkormányzati és civil programok reményt adnak, de lassan haladnak.
-
A kérdés nem az, hogy lesz-e válság – hanem mekkora lesz a robbanás.
