Soha nem látott ütemben nő a lakáshitelezés Magyarországon: januárban több mint 253 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel a háztartások. A piacot szinte teljesen az államilag támogatott konstrukciók uralják, mindenekelőtt az Otthon Start program. Ez azonban egyre nagyobb kockázatot jelenthet: ha a rendszerben akár egy kisebb szabályváltozás történik, az az egész lakáspiacra hatással lehet - olvashatjuk a Bankmonitor elemzésében.
Hitelboom indult a lakáspiacon
Erősen indult az év a lakáshitelezésben: az MNB adatai szerint 253,8 milliárd forint értékben vettek fel lakáshitelt a magyar háztartások januárban. Ez a negyedik legmagasabb havi adat a hazai statisztikákban.
Az első három rekordhónap egyaránt az Otthon Start program bevezetése utáni időszakhoz köthető, ami jól mutatja, mennyire meghatározóvá vált ez a konstrukció a piacon.
Az egy évvel korábbi adatokhoz képest a lakáshitelek volumene több mint kétszeresére nőtt.
Az Otthon Start szinte teljesen uralja a piacot
A lakáshitelek túlnyomó része ma már állami támogatású konstrukciókhoz kapcsolódik.
Januárban a támogatott hitelek – elsősorban az Otthon Start és a CSOK Plusz – összesen 206 milliárd forintot tettek ki, ami az új lakáshitelek több mint 80 százalékát jelenti.
A Bankmonitor becslése szerint ennek döntő része, a teljes piac mintegy 70 százaléka, közvetlenül az Otthon Start programhoz köthető.
Ez nem meglepő: az évi legfeljebb 3 százalékos kamat rendkívül vonzó lehetőség az első lakásukat vásárlók számára, ráadásul a jogosultsági feltételek is viszonylag rugalmasak.
Ugyanakkor ennek egy fontos mellékhatása is van: a támogatott konstrukciók fokozatosan kiszorítják a piaci alapú lakáshiteleket.
Félbevágta a piacot az állami program
Az Otthon Start indulása előtt a magyar háztartások havonta átlagosan 100 milliárd forint körüli piaci lakáshitelt vettek fel.
Ma ez az összeg alig haladja meg az 50 milliárd forintot.
Ez azt jelenti, hogy a lakáshitelpiac – és ezzel együtt a teljes lakáspiac – egyre inkább az állami támogatásoktól függ. Ha ezekben változás történik, az az egész szektort érzékenyen érintheti.
Drasztikusan nőtt az átlagos hitelösszeg
Érdekes jelenség, hogy miközben a kihelyezett hitelösszegek hatalmasat ugrottak, a szerződések száma jóval kisebb mértékben nőtt.
Az Otthon Start előtt havonta átlagosan 6500 lakáshitel-szerződést kötöttek, ami október óta körülbelül 9700-ra emelkedett.
A nagy változás inkább az átlagos hitelösszegben látszik:
• korábban: 13-14 millió forint
• most: körülbelül 33 millió forint
Ez jelentős növekedést jelent a háztartások eladósodásában.
A törlesztőrészletek is megugrottak
A magasabb hitelösszeg természetesen magasabb havi törlesztőrészletekkel jár.
Egy 14 millió forintos hitel 20 éves futamidővel és 7 százalékos kamattal körülbelül 108 ezer forintos havi törlesztést jelent.
Ezzel szemben egy 33 millió forintos kölcsön még 3 százalékos kamat mellett is nagyjából 183 ezer forintos havi terhet jelent.
A szakértők szerint több tényező állhat a háttérben:
• a háztartások jövedelmük nagyobb részét fordítják hiteltörlesztésre
• az Otthon Startot kezdetben inkább magasabb jövedelműek vették igénybe
• sokan hosszabb futamidőt választanak az alacsony kamat miatt
Mindhárom tényező hordozhat bizonyos pénzügyi kockázatokat.
Lakást vennél Otthon Starttal? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
A személyi kölcsönök kissé visszaestek
A személyi kölcsönök volumene januárban 84,33 milliárd forint volt, ami az előző hónapokhoz képest kisebb visszaesést jelent.
Összesen 24 594 új szerződést kötöttek.
Éves összehasonlításban azonban továbbra is növekedés látható:
• a teljes volumen 13,9 százalékkal nőtt
• a szerződések száma 3,2 százalékkal emelkedett
A jelenlegi csökkenés inkább korrekciónak tűnik a korábbi erős növekedés után.
Gyengélkedik a Babaváró és a Munkáshitel
A legnagyobb visszaesés jelenleg két támogatott hitelterméknél látszik.
A Babaváró hitel januárban mindössze 14,11 milliárd forintos volumennel futott, ami 2023 eleje óta a leggyengébb adat.
A Munkáshitel pedig 5,78 milliárd forintos kihelyezéssel történelmi mélypontot ért el.
Pedig mindkét konstrukció komoly segítséget jelenthet az érintettek számára – az érdeklődés csökkenése azonban egyre látványosabb.
