Egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülnek a fiatalok Magyarországon. A friss európai adatok alapján ma már nemcsak az jelent problémát, hogy egyre nehezebb saját lakáshoz jutni, hanem sok esetben még az önálló élet elkezdése is komoly akadályokba ütközik - derül ki a Pénzcentrum CHART by Pénzcentrum friss elemzéséből.
A lakhatási válság ma már nem pusztán gazdasági kérdés, hanem egyre inkább társadalmi probléma is. A legdurvább adat pedig az, hogy Magyarországon minden negyedik fiatal zsúfolt lakásban él.
Egyre több fiatal kénytelen a szüleivel maradni
Európa-szerte látványosan kitolódik a fiatalok önállósodása. Sok országban már teljesen megszokottá vált, hogy a húszas éveik végén járó fiatalok még mindig a szüleikkel élnek, egyszerűen azért, mert képtelenek megfizetni a különköltözést.
A háttérben egyszerre több probléma húzódik:
• brutálisan megdrágult a lakhatás
• magasak az albérletárak
• nehéz saját ingatlanhoz jutni
• bizonytalan a munkaerőpiac
• és sok helyen a fizetések sem követik az árrobbanást
A fiatalok így gyakran választás elé kerülnek: vagy otthon maradnak hosszabb ideig, vagy a fizetésük jelentős részét lakhatásra költik.
Európa-szerte romlik a helyzet
Az egyik legbeszédesebb mutató a túlzsúfoltság. Ez azt mutatja meg, hogy egy adott lakásban elegendő-e a rendelkezésre álló tér az ott élők számához képest.
Az Eurostat adatai alapján a fiatalok szinte minden európai országban rosszabb körülmények között élnek, mint az átlaglakosság.
A legrosszabb helyzetben:
• Románia
• Lettország
• valamint Bulgária fiataljai vannak,
ahol a fiatalok több mint fele zsúfolt lakásban él.
De a probléma súlyos:
• Litvánia
• Olaszország
• és Görögország esetében is.
Magyarországon is egyre durvább a helyzet
Magyarországon a teljes lakosság körében a túlzsúfoltság aránya nagyjából 14-16 százalék körül mozog. Ez önmagában sem számít alacsonynak. A fiataloknál azonban sokkal rosszabb a helyzet. A 15-29 éves korosztályban ugyanis már 23-24 százalékos a túlzsúfoltság aránya.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden negyedik magyar fiatal szűkös lakáskörülmények között él. És ez még csak a probléma egyik része.
Egyre többen költik a fizetésük jelentős részét lakhatásra
A másik súlyos probléma a lakhatási költségek elszállása. Az Európai Unióban átlagosan a lakosság 8,2 százaléka költi jövedelmének legalább 40 százalékát lakhatásra.
A fiatalok esetében ez az arány még magasabb. Sokan ugyanis hiába költöznek el otthonról, a bérleti díjak, rezsiköltségek és hiteltörlesztők annyira megterhelik a pénztárcájukat, hogy alig marad pénzük másra.
Ez különösen igaz a nagyvárosokra, ahol az albérletárak az elmúlt években brutális tempóban emelkedtek.
A lakhatási válság már társadalmi probléma lett
A szakértők szerint a jelenlegi helyzet hosszú távon komoly társadalmi következményekkel járhat.
A későbbi önállósodás ugyanis hatással van:
• a családalapításra
• a gyermekvállalásra
• a munkaerőpiaci mobilitásra
• és a fiatalok életminőségére is
Sokan egyszerűen nem tudnak tervezni, mert a lakhatás kiszámíthatatlanná vált.
Egyre nehezebb kitörni
A legnagyobb probléma talán az, hogy sok fiatal már nem átmeneti nehézségként éli meg ezt a helyzetet. Hanem egy olyan tartós állapotként, amelyből rendkívül nehéz kitörni.
Miközben a lakásárak és az albérletdíjak tovább emelkednek, egyre többen érzik úgy, hogy az önálló élet Magyarországon lassan elérhetetlen luxussá válik.
