Alapjaiban változhat meg a magyar lakáspiac a következő években: a szakmai szervezetek szerint a jelenlegi rendszer már nem képes kezelni a megfizethetőségi problémákat, ezért teljesen új bérlakásmodellekre és finanszírozási konstrukciókra lehet szükség - írja az Economx.
Az egyik legérdekesebb javaslat egy olyan rendszer lenne, ahol a lakásoknak egyszerre több tulajdonosa lehetne – például az állam, az önkormányzat, a munkaadó és maga a lakó –, miközben a bérlők idővel tulajdonossá válhatnának. A szakma szerint több tízezer új bérlakás épülhetne ilyen konstrukcióban.
Már nem elég a jelenlegi modell
A lakhatási problémák az elmúlt években egyre erősebben jelentek meg Magyarországon is. A szakértők szerint a lakásépítés, a felújítások és a megfizethető lakhatás kérdését már nem lehet külön kezelni: hosszú távú, átfogó lakásgazdálkodási stratégia kell.
Az ÉVOSZ szerint az építőiparban meglenne a kapacitás arra, hogy akár 15-20 százalékkal nagyobb volumenű lakásépítés valósuljon meg. Ehhez azonban gyors kormányzati döntésekre, stabil szabályozásra és működő finanszírozási háttérre lenne szükség. A szakma úgy látja, a jelenlegi rendszer egyik legnagyobb gyenge pontja továbbra is a finanszírozás.
Jöhet az „osztott tulajdonú” lakásmodell
Az egyik legérdekesebb elképzelés az úgynevezett osztott tulajdonú lakásépítés.
A modell lényege, hogy egy új lakás finanszírozásában egyszerre több szereplő vehetne részt:
• a magyar állam
• az önkormányzat
• egy munkaadó
• a leendő lakó
• akár nyugdíjalapok vagy más intézményi szereplők
Minden résztvevő a befektetett erőforrás arányában tulajdonrészt kapna. A leendő lakó kezdetben bérlőként költözhetne be, de idővel fokozatosan kivásárolhatná az ingatlant. A szakmai elképzelések szerint akár 10 év alatt teljes tulajdonossá válhatna. Vagyis a rendszer lényege az lenne, hogy a bérlakás átmeneti állapot legyen a tulajdonszerzés felé.
Több tízezer új bérlakás épülhetne
A tervek egyik alapja a Wekerle Sándor Program, amely több tízezer új bérlakás létrehozását tűzte ki célul. A szakma szerint azonban ehhez nem elegendő a jelenlegi piaci modell. Úgy látják, új konstrukciókra lesz szükség, mert a hagyományos ingatlanfejlesztés önmagában nem képes megoldani a megfizethető lakhatás problémáját.
Budapesten például jelenleg főként prémium projektek épülnek prémium lokációban és prémium áron. Ezeknek megvan a vevőközönségük, évente nagyjából 4-5 ezer lakásra, de a szakértők szerint ez nem jelent valódi megoldást a szélesebb társadalmi rétegek számára.
Újépítésű lakást vennél? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
Angol mintára jöhet a nonprofit lakásfejlesztés
A másik javaslat a brit és angolszász mintákból indul ki. Ez a nonprofit lakásfejlesztési modell lenne. A számítások szerint ilyen konstrukcióban akár 15-20 százalékkal alacsonyabb négyzetméterárak is elérhetők lennének.
A modell lényege, hogy a fejlesztés nem profitorientált alapon történne, hanem állami vagy önkormányzati hátterű társaságok végeznék. A szakma szerint ez különösen Budapesten jelenthetne áttörést.
Gyorsabb építkezések is jöhetnek
Az ÉVOSZ szerint a lakásépítések gyorsítása nélkül nehéz lesz ledolgozni a felhalmozódott hiányt. Ezért felmerült az is, hogy bizonyos projektek – például kisebb lakásszámú vagy rozsdaövezeti fejlesztések – egyszerűbb és gyorsabb engedélyezési eljárásban valósulhassanak meg. A szakértők szerint a jelenlegi rendszer túl lassú, miközben a lakhatási igények folyamatosan nőnek.
A kulcskérdés továbbra is a pénz
A szakma szerint ugyanakkor minden elképzelés ugyanabba az akadályba ütközik: a finanszírozásba. Az ÉVOSZ szerint ha a hitelkamatok tartósan 5 százalék fölé kerülnek, a lakhatási programok jelentős része nehezen működtethető.
A magyar háztartások többségének ugyanis nincs akkora megtakarítása, hogy hitel nélkül tudjon lakáscélokat megvalósítani. Közben Magyarországon továbbra is nagyon erős a tulajdonszerzési igény: a becslések szerint tízből közel kilenc ember saját otthonban szeretne élni.
A következő évek egyik nagy kérdése így az lehet, hogy sikerül-e olyan rendszert kialakítani, amely egyszerre teszi elérhetőbbé a bérlakásokat és nyit utat a tulajdonszerzés felé.
