Több mint félmillió üres lakás áll Magyarországon, miközben emberek milliói küzdenek lakhatási problémákkal. Eközben egymás után épülnek az új lakóparkok – de lehet, hogy éppen ezekből lesznek 30-40 év múlva a városok új problémás negyedei? Egy szakértő szerint a veszély valós, és már most látszanak az intő jelek - olvashatjuk a Portfolio cikkében.
Első hallásra teljesen érthetetlennek tűnik a helyzet. Magyarországon közel 570 ezer lakás áll üresen, miközben becslések szerint hárommillió ember él valamilyen lakhatási nehézséggel. Nem az a kérdés tehát, hogy van-e elég lakás, hanem az, hogy miért nem jutnak el azokhoz, akiknek valóban szükségük lenne rájuk.
A szerző szerint a jelenlegi lakáspolitika rossz irányba indult el: az elmúlt években elsősorban az új építések és a lakástulajdon támogatására koncentrált, miközben a meglévő lakásállomány felújítása és a megfizethető bérlakások fejlesztése háttérbe szorult.
A lakóparkok, amelyekből egyszer még problémás városrészek lehetnek
A legmeglepőbb állítás azonban nem ez. A szakértő szerint könnyen előfordulhat, hogy a most épülő modern lakóparkok jelentik a jövő lecsúszó negyedeinek alapját.
Ennek oka nem feltétlenül az épületek minősége, hanem a fejlesztések szemlélete. Sok új lakóparkban a lehető legtöbb lakást próbálják elhelyezni egy adott területen, miközben kevés figyelem jut a közösségi terekre, a zöldfelületekre vagy a hosszú távon fenntartható városszerkezetre.
A szerző szerint ugyanez történt a kétezres évek elején épült lakóparkok egy részével is: ami akkor korszerűnek számított, az ma már sok helyen energetikailag elavult, a közterek leromlottak, a lakóközösségek pedig szétestek. Ha ugyanezt a modellt követjük tovább, néhány évtized múlva újabb városrészek kerülhetnek lejtőre.
A piac önmagától nem fogja megoldani
Sokan abban bíznak, hogy ha elegendő új lakás épül, akkor idővel mindenki talál majd megfizethető otthont. A szerző szerint azonban ez inkább mítosz, mint valóság.
Az elmúlt években a lakásárak reálértéken több mint megduplázódtak, miközben a bérleti díjak jóval kisebb mértékben emelkedtek. Ez arra utal, hogy a piacot egyre inkább befektetési szempontok mozgatják, nem pedig a lakhatási igények. Sokan nem azért vásárolnak lakást, hogy ott éljenek, hanem azért, hogy kiadják vagy később drágábban értékesítsék.
Nem új lakásokat kellene építeni, hanem a régieket megmenteni?
A szerző szerint a megoldás nem elsősorban újabb zöldmezős beruházásokban rejlik. Sokkal nagyobb lehetőséget jelentene a meglévő épületállomány korszerűsítése, az üresen álló lakások hasznosítása és a leromlott épületek felújítása.
Ez az úgynevezett retrofit szemlélet egyszerre javíthatná a lakhatási helyzetet és csökkenthetné az épületek energiafelhasználását is. A jelenlegi lakóépületek döntő többsége ugyanis energetikailag elavult, miközben az épületállomány jelentős része megfelelő felújítással még évtizedekig használható lenne.
Több százezer üres lakás várhatna új lakókra
A szakértő szerint az egyik legnagyobb tartalékot a használaton kívüli ingatlanok jelentik. A Habitat for Humanity és a Periféria Kutató Központ kutatásai szerint Budapesten több százezer ember választana megfizethető bérlakást, ha valóban létezne ilyen lehetőség. Eközben becslések szerint akár 100 ezer jó állapotú, jelenleg üres lakás is bevonható lenne egy szervezett bérlakásrendszerbe.
A bérlakás nem kudarc, hanem lehetőség
Magyarországon a háztartások mintegy 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. Ez nem feltétlenül probléma, de a szakértő szerint az a szemlélet már igen, amely szerint kizárólag a saját lakás jelenthet biztonságot.
Nyugat-Európa számos országában hosszú távú, kiszámítható bérlakásrendszerek működnek, amelyek valódi alternatívát kínálnak a fiataloknak és azoknak, akik élethelyzetük miatt nem szeretnének vagy nem tudnak lakást vásárolni.
Európa már megmutatta, hogy működhet
A szerző több sikeres nemzetközi példát is bemutat. Bécsben a lakások jelentős része önkormányzati vagy korlátozott profitú bérlakás, ami évtizedek óta fékezi az árak elszállását. Hollandiában a non-profit lakásszövetkezetek kezelik a lakásállomány közel harmadát, míg Lipcse a leromló városrészek újjáélesztésével mutatott példát arra, hogyan lehet a meglévő épületállományból új értéket teremteni.
Nem újabb lakásépítési hullámra, hanem szemléletváltásra lenne szükség
A szerző szerint Magyarország lakhatási válságát nem lehet kizárólag új lakások építésével megoldani. A valódi fordulatot az jelenthetné, ha nagyobb hangsúlyt kapna a meglévő lakásállomány felújítása, az üres ingatlanok hasznosítása, a szociális lakásügynökségek országos hálózatának kiépítése, valamint az önkormányzatok megerősítése.
Mert miközben ma mindenki az új lakóparkokat ünnepli, könnyen lehet, hogy éppen ezek alapozzák meg a következő évtizedek egyik legsúlyosabb városfejlesztési problémáját.
A szerző közel 300 retrofit- és lakásfejlesztési projekt előkészítésében, illetve megvalósításában vett részt Budapesten és vidéken, így közvetlen tapasztalatok alapján fogalmazza meg következtetéseit a hazai lakáspolitika jelenlegi helyzetéről és lehetséges jövőjéről.
