Miközben Budapesten egyre nagyobb az árkülönbség a panel- és a téglalakások között, vidéken éppen az ellenkező folyamat zajlik. A Duna House adatai szerint a nagy lakótelepes vidéki városokban egy év alatt közel 23 százalékkal drágultak a panelek, miközben a téglalakások ára mintegy 15 százalékkal emelkedett. A különbség olyan gyorsan olvad, hogy egyes térségekben már a panel négyzetméterára a magasabb.
Egy év alatt 650 ezerről 800 ezer forintra ugrott a panel ára
Látványosan átrendeződik a vidéki nagyvárosok lakáspiaca. A Duna House adatai alapján a panellakások átlagos négyzetméterára 2025 első félévében még 650 ezer forint körül alakult, 2026 első felére azonban elérte a 800 ezer forintot. Ez közel 23 százalékos drágulást jelent mindössze egy év alatt.A téglalakások sem lettek olcsóbbak, ám jóval kisebb ütemben emelkedett az áruk: az átlagos négyzetméterár 740 ezerről 850 ezer forintra nőtt, ami mintegy 15 százalékos emelkedés.
Ennek következtében rohamosan fogy a panel hagyományos árelőnye. A két lakástípus közötti különbség 2025 első felében még 14 százalék volt, 2025 második felére 9 százalékra, 2026 első felére pedig mindössze 7 százalékra szűkült.
Budapest és vidék most teljesen ellentétes irányba halad
Különösen érdekes a folyamat, ha a vidéki adatokat összevetjük Budapesttel. A fővárosban ugyanis éppen távolodik egymástól a két szegmens: a panel és a tégla közötti árkülönbség a 2025 első félévében mért 15 százalékról 2026 első felére 18 százalékra emelkedett.Vidéken viszont egyre közelebb kerül egymáshoz a két lakástípus ára. Vagyis miközben Budapesten ismét egyértelműbbé válik a panel árkedvezménye, egyes vidéki nagyvárosokban lassan eltűnik az a szabály, hogy a panelnek feltétlenül olcsóbbnak kell lennie a téglánál.
Van, ahol már drágább a panel
A különbségek városonként is jelentősek. Pécsen és Baranyában egy év alatt 17 százalékkal drágultak a panelek, négyzetméteráruk már 830 ezer forint körül jár. A téglalakások átlagára meghaladja a 900 ezer forintot, így már csak mintegy 8 százalékos a különbség.Debrecenben a panelek négyzetméterára megközelítette a 965 ezer forintot, miközben a téglalakásoké meghaladja az 1,1 millió forintot. Itt még viszonylag jelentős, 14 százalékos az árrés.
Győrben mintegy 20, Kecskeméten pedig 24 százalékkal drágultak a panelek egy év alatt.
A legérdekesebb fordulat azonban Tatabánya és Szombathely térségében következett be. Komárom-Esztergom vármegyében 21, Vas vármegyében pedig 31 százalékkal emelkedett a panelek négyzetméterára, és ezzel már meg is előzte a téglalakásokét.
Veszprémben, Miskolcon, Székesfehérváron és Békéscsabán szintén erőteljes, jellemzően 15–30 százalék közötti paneldrágulást mértek.
Miért lett ennyire kapós a vidéki panel?
A Duna House szerint a vidéki panelpiacot más keresleti folyamatok mozgatják, mint a budapestit. A lakótelepi lakások egyik nagy előnye, hogy sok esetben jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek, a panelprogramoknak és energetikai korszerűsítéseknek köszönhetően pedig kiszámíthatóbb, alacsonyabb rezsit kínálhatnak.Ezzel szemben a vidéki téglalakás-kínálat egy része régebbi, korszerűtlenebb vagy felújítást igényelhet.
„A vidéki nagyvárosok panelpiacán más a kereslet szerkezete, mint Budapesten. A lakótelepek általában jó tömegközlekedési kapcsolatokkal, felújított házgyári szigeteléssel, alacsonyabb rezsivel versenyeznek, a helyi téglakínálat viszont gyakran korszerűtlenebb, felújítandó állapotú” – fogalmazott Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője.
A családi házak messze lemaradtak négyzetméterárban
A családi házak fajlagos ára továbbra is jóval alacsonyabb a lakásokénál. A Duna House szerint 2026 első felében vidéken átlagosan 505 ezer forintot kellett fizetni négyzetméterenként egy házért. Ehhez képest a panel 800 ezer, a téglalakás pedig 850 ezer forintos átlagos négyzetméteráron forgott. A házak ára ráadásul lassabban, mintegy 11 százalékkal emelkedett egy év alatt.Már nem biztos, hogy a panel az olcsó választás
A változás a vásárlók számára is fontos üzenetet hordoz. A panel vidéken már nem mindenhol tekinthető automatikusan a téglalakás olcsóbb alternatívájának. Ahol az elmúlt egy évben 20–30 százalékkal emelkedtek az árak, ott a korábbi árelőny jelentős része eltűnt, néhány térségben pedig teljesen meg is fordult az árkülönbség.Az eladók számára ugyanakkor kedvező a helyzet: a vidéki panelek több nagyvárosban nemcsak tartották az értéküket, hanem lényegesen gyorsabban drágultak a téglalakásoknál. Ha pedig ez a tendencia folytatódik, a vidéki nagyvárosokban tovább közelíthet egymáshoz a két lakástípus árszintje.
A magyar lakáspiac így egyre kevésbé írható le egyetlen trenddel: miközben Budapesten ismét nő a panel és a tégla közötti árolló, vidéken éppen ennek ellenkezője történik.
Forrás: Duna House, 2025–2026. évi lakáspiaci adatok.
