A 2010-es években még szinte mindenhol javult a magyar városok életminősége, a 2020-as évek azonban megtörték ezt a lendületet. A koronavírus-járvány, a háború, az energiaválság és az infláció nemcsak a gazdaságot alakította át, hanem azt is, mennyire jó egy-egy magyar településen élni. A HÉTFA Járásszékhely Monitor adatai alapján kiderül, mely térségek bizonyultak ellenállónak, és hol állt meg a felzárkózás - olvashatjuk a Portfolio cikkében.
A 2012 és 2022 közötti időszakban összességében még javult a vizsgált magyar járásszékhelyek életminősége, ám a növekedés döntő része a 2010-es évekre koncentrálódott. A válságokkal terhelt években már jelentős különbségek alakultak ki az egyes térségek között.
Mitől lesz élhető egy magyar város?
Az életminőség nem csupán a jövedelmekről vagy a lakásárakról szól. Meghatározza többek között, hogy milyen szolgáltatások érhetők el helyben, milyen a gazdaság állapota, milyen a társadalmi és szociális helyzet, mennyire biztonságos a település, illetve milyen az épített környezet.
A HÉTFA elemzése az ország 174 járásszékhelyét vizsgálta a Városi Életminőség Index nyolc dimenziója alapján. Az elemzés összehasonlítja a 2010-es évek fejlődését a 2020-as évek elejének válságokkal terhelt időszakával.
A 2010-es években még szinte mindenhol javult a helyzet
2012 és 2018 között a nyolc vizsgált dimenzió többségében javulás történt. Különösen a gazdasági teljesítmény, a társadalmi jólét és a szociális biztonság, valamint a civil aktivitás mutatói erősödtek. A fejlődés szinte országos volt: mindössze hat járásszékhely életminősége csökkent ebben az időszakban.
2018 után azonban megtört a lendület. A járvány, a gazdasági visszaesés, a háború, az energiaválság és az infláció egyaránt fékezte a fejlődést. Bár az egyéni jómód nőtt, ebben jelentős szerepe volt a lakásárak emelkedésének is, ami közben a vagyoni különbségeket is növelhette.
A teljes 2012–2022 közötti időszakban csak három város életminősége romlott, 2018 és 2022 között azonban már 12 településen csökkent az index értéke.
Nem mindegy, hol élünk
A válságok hatása térségenként jelentősen eltért. Észak-Dunántúlon 2018 és 2022 között megtorpant az életminőség javulása. A térség gazdasága erősen kötődik a feldolgozóiparhoz, az ingázáshoz és az Ausztriával fennálló kapcsolatokhoz, ezért a járvány és az ellátási láncok zavarai különösen érzékenyen érintették.
Ezzel szemben Budapest agglomerációja kifejezetten válságállónak bizonyult. A térség továbbra is az ország egyik legvonzóbb területe, ám ennek ára is van: gyorsan emelkedő lakásárak, növekvő zsúfoltság, valamint az infrastruktúra és a természeti környezet fokozódó terhelése.
Hasonló folyamatok zajlottak a Balaton térségében is. A vonzó környezet és a magas életminőség sok magasabb jövedelmű beköltözőt vonzott, miközben a turizmusra épülő gazdaságot a járvány komoly kihívás elé állította.
Dél-Dunántúl megtorpant, Dél-Alföld előrelépett
A korábban is nehezebb helyzetű Dél-Dunántúl járásszékhelyeinek többsége nem tudott jelentősen javítani pozícióján. A térség nagyvárosai az országos rangsorban is hátrébb csúsztak.
A Dél-Alföld viszont a vizsgált időszak egyik nyertese lett. 2012 és 2018 között különösen Makó, Kistelek és a kiskunsági városok fejlődése volt látványos, 2018 után pedig főként a Békés vármegyei települések javítottak. Ebben az M44-es gyorsforgalmi út kiépülése is szerepet játszott.
Északkelet-Magyarország járásszékhelyei szintén átlag feletti növekedést mutattak, bár a korábbi felzárkózás 2018 után lelassult. A nagyvárosok közül Debrecen, Nyíregyháza, Eger és Szolnok ugyanakkor meg tudta erősíteni pozícióját.
Egy nagyvállalat is sokat számíthat
A város mérete és földrajzi elhelyezkedése mellett a helyi gazdaság szerkezete is meghatározó. Általánosságban a nagyobb és Budapesthez vagy Ausztriához közelebb fekvő városok életminősége magasabb.
Az ipari múlt azonban sok helyen ma is érezteti hatását. Ózd, Putnok, Komló és Salgótarján továbbra is komoly kihívásokkal küzd, míg Oroszlány és Dunaújváros a vizsgált időszakban szenvedett el jelentősebb visszaesést. Más egykori iparvárosok viszont sikeresen váltottak gazdasági szerkezetet. Tiszaújváros 2022-ben Kelet-Magyarország legmagasabb életminőségű járásszékhelye volt.
Több kisebb város fejlődésében pedig egy-egy nagyvállalat vált meghatározóvá: Bicske a Spar, Kazincbarcika a BorsodChem, Szikszó a Hell Energy, Tiszakécske a Duna Aszfalt és a Hódút, Kisvárda pedig a Master Good révén.
Ez ugyanakkor sérülékennyé is teszi ezeket a településeket: ha a meghatározó vállalat teljesítménye visszaesik, azt a helyi gazdaság is gyorsan megérzi.
Az autópálya önmagában még nem elég
Az infrastruktúra fejlesztése hosszabb távon komoly versenyelőnyt jelenthet. Az M44, az M30 és az M86 több térség elérhetőségét javította, de önmagában egy új út nem teszi azonnal élhetőbbé a településeket. A jobb közlekedési kapcsolatok hatása inkább hosszabb távon jelentkezhet: könnyebbé válhat a beruházások, munkahelyek és új lakók vonzása.
Mit lehet tenni a magyar városokért?
A HÉTFA szerint a települések életminőségének javításához több területen is szükség lenne beavatkozásra.
Országos szinten fontos lehet:
- az önkormányzatok finanszírozásának erősítése és diverzifikálása;
- a kizárólag egy ágazatra vagy nagyvállalatra épülő helyi gazdaságok több lábra állítása;
- az alapvető szolgáltatások – például oktatás, egészségügy, szociális és kulturális ellátás – biztosítása minden járásszékhelyen;
- mobil szolgáltatások és jobb közlekedési lehetőségek kialakítása ott, ahol a helyi intézményrendszer nem fenntartható.
A problémák azonban térségenként eltérnek. Az agglomerációban elsősorban a túlzsúfoltságot, az infrastruktúra terhelését és a közlekedési gondokat kellene kezelni. A turisztikai térségekben a szezonális terheléshez kellene igazítani a közszolgáltatásokat. A hátrányos helyzetű, kisnépességű járásszékhelyeken pedig komplex programokra van szükség, amelyek egyszerre kezelik a szegénységet, a lakhatási, demográfiai, oktatási és foglalkoztatási problémákat.
A válságok újrarajzolták Magyarország térképét
A HÉTFA elemzése alapján a 2010-es évek általános életminőség-javulása a 2020-as évek elején egyértelműen lelassult. Miközben egyes térségek tovább erősödtek, máshol megállt a felzárkózás, sőt romlás is bekövetkezett.
A következő években ezért egyre fontosabbá válhat, hogy egy település mennyire képes több lábon álló gazdaságot, jó közlekedést, elérhető közszolgáltatásokat és élhető környezetet biztosítani.
A válságok ugyanis nemcsak a meglévő különbségeket erősíthetik fel, hanem új fejlődési pályákat is kijelölhetnek. A kérdés már az, hogy mely magyar városok tudnak élni ezzel a lehetőséggel.
