Az építőipar 2026-ban már a negyedik nehéz évét éli, és az ÉVOSZ elnöke szerint az elmúlt másfél évtizedben nem volt példa hasonlóan súlyos helyzetre. A közepes és nagy beruházások visszaesése egyre több vállalkozást hoz nehéz helyzetbe, miközben az új szerződések volumene is meredeken zuhan. Koji László szerint érdemi fordulathoz legalább 2–3 százalékos GDP-növekedésre lenne szükség.
Az építőipari piac kettészakadt: miközben a kisebb, főként lakossági munkákra szakosodott vállalkozásoknak továbbra is jut megrendelés, a közepes és nagy értékű beruházásokra építő cégek egyre nehezebb helyzetben vannak. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke az InfoRádió Aréna műsorában arról beszélt, hogy 10–15 éve nem tapasztalt ilyen súlyos időszakot.
Szinte eltűntek az állami és nagyberuházások
A nagyobb építési munkák megrendelői között hagyományosan az állam, az önkormányzatok és a nagybefektetők szerepelnek. Most azonban éppen ez a piac szűkült be látványosan. Koji László szerint míg a magyar állam tavaly az első fél évben még mintegy 1710 milliárd forintnyi megrendelést adott, addig idén ugyanezen időszakban ez az összeg körülbelül 650 milliárd forintra esett.
A nagyberuházók közben kivárnak, és a kedvezőbb magyarországi befektetési feltételekről tárgyalnak. Ennek következménye, hogy nemcsak a fővállalkozók, hanem sok nagy cég alvállalkozói is megrendelés nélkül maradtak.
Az új szerződések száma sem ad okot bizakodásra
Az építőipar jövőjét jelentős részben az mutatja meg, hogy mennyi új szerződés születik. Ezen a téren pedig kifejezetten kedvezőtlenek a legfrissebb adatok: júniustól egy év alatt 41,9 százalékkal esett vissza az új építőipari szerződések volumene.
Az épületekre vonatkozó új szerződéseknél 16,8 százalékos, az egyéb építményeknél pedig 58,6 százalékos volt a zuhanás. Ha rövid időn belül nem jelennek meg új megrendelések, annak hatása a következő időszakban is érezhető lesz az ágazat teljesítményében.
A beruházási adatok szintén ezt a kedvezőtlen képet erősítik: a második negyedévben a beruházások volumene 9,1 százalékkal, ezen belül az építési beruházásoké 14,7 százalékkal csökkent éves összevetésben.
Kettészakadt a piac: a kis munkák még mennek
Miközben a nagyobb projektek visszaszorulnak, a lakossági megrendelések egyelőre fontos támaszt jelentenek a kisebb vállalkozásoknak. Felújítások és kisebb lakásépítések továbbra is zajlanak, különösen Budapesten és az agglomerációban.
Ennek azonban van árnyoldala is. Koji László szerint a lakossági építési munkák jelentős része informális módon, írásos szerződés nélkül valósul meg. A szakember becslése szerint az ilyen megbízások mintegy felénél nincs formális szerződés.
A szakmai kategorizálás szerint a 100 millió forint alatti projektek számítanak kisebb munkának, a 100–500 millió forint közötti beruházások közepesnek, míg az 500 millió forint feletti projektek már a nagyobb, jellemzően több alvállalkozót is igénylő munkák közé tartoznak.
Évről évre ezrével tűnnek el a cégek
Magyarországon mintegy 140 ezer építőipari vállalkozás működik, ezek között társas vállalkozások, egyéni vállalkozók és önfoglalkoztatók is vannak. A társas vállalkozások száma azonban folyamatosan csökken: Koji László szerint évente 6–7 ezerrel is kevesebb lehet belőlük.
Az Opten adatai szerint 2026 első nyolc hónapjában 3404 építőipari társas vállalkozás szűnt meg, miközben 2343 új cég alakult. A vállalkozások számának csökkenése ugyanakkor nem feltétlenül jelent valódi piaci megtisztulást, hiszen előfordul, hogy egy megszűnő cég helyett a tulajdonos új vállalkozást indít.
Az ÉVOSZ elnöke szerint a megszűnések mögött sok esetben egyszerűen az ellehetetlenülés áll, és a felszámolási eljárásokban a NAV is jelentős szerepet játszik.
Van, aki már másképp közelít az építőiparhoz
A nehéz piaci helyzet ellenére az ágazatban továbbra is akadnak működő és újonnan érkező vállalkozások. Ennek egyik oka, hogy idén is több mint 8000 milliárd forint értékű építési munka elvégzésére van szükség.
Koji László szerint a fiatalabb vállalkozói generáció más szemlélettel lép be a piacra: felkészültebbek, kevesebb a szabálytalanul működő szereplő, és egyre többen használnak modern technológiákat, köztük mesterséges intelligenciát is.
Az ágazat valódi fordulatához azonban ennél többre van szükség. Az ÉVOSZ elnöke szerint legalább 2–3 százalékos gazdasági növekedés kellene ahhoz, hogy az országos beruházások ismét érdemben bővüljenek, és ezzel együtt az építőipar is kilábalhasson a mostani, évek óta tartó nehéz időszakból.
