110 százalékkal ugrott meg a nemfizetésekhez kapcsolódó kárkifizetések száma, és a Coface adatai alapján az építőipar került a legrosszabb helyzetbe. A szektorban nemcsak a kereslet és a beruházások visszaesése okoz gondot: egyre több cég küzd a kintlévőségekkel, miközben a lánctartozások problémája is megjelent a piacon. Az iparági szereplők szerint 2026 továbbra sem könnyű év, de abban bíznak, hogy 2027-ben már fordulat következhet. Ehhez azonban a gazdaságpolitika részéről is szükség lenne a beruházások ösztönzésére - írja cikkében a Portfolio.
Egyre több építőipari cég kerülhet nehéz helyzetbe
A beruházások elmaradása és a gyenge kereslet miatt a magyar építőipar teljesítménye továbbra is komoly nyomás alatt van. Eközben a fizetési késedelmek is látványosan megszaporodtak, ami a szektor vállalkozásainak finanszírozását és működését egyaránt megnehezítheti – mutatott rá Szilágyi Péter, a Coface kockázatkezelési vezetője a Portfolio Future of Finance konferencián.
A régió gazdaságai a pandémiát követően – Lengyelország kivételével – nagyjából hasonló, 6–8 százalékos reálgazdasági növekedést produkáltak. Az építőipar azonban csak kevés országban tudta követni ezt a tempót: Románia kivételével a szektor mindenhol elmaradt a gazdaság egészének növekedési ütemétől. Magyarországon különösen látványos a lemaradás, a hazai építőipar a régióban is a gyengébben teljesítők közé került.
A kedvezőtlen folyamatokat a hitelbiztosítói adatok is visszaigazolják. A Coface tapasztalatai szerint a tavalyi év azonos időszakához képest több mint 110 százalékkal nőtt a nemfizetések miatt kifizetett károk száma.
Szilágyi Péter szerint az építőipari vállalkozások mind a problémás ügyek számát, mind a kapcsolódó kártartalékok nagyságát tekintve kiemelkednek a negatív statisztikákban. A fizetési késedelmek miatt beszállítóik felé sem teljesíteni képes vállalkozások és az ezekhez kapcsolódó pénzügyi kockázatok alapján jelenleg az építőipar számít az egyik legsérülékenyebb hazai ágazatnak.
Már a 2027-es évben bíznak az építőipari szereplők
A konferenciát követő panelbeszélgetésen Baláspiri Dávid, a KÉSZ Holding képviselője arról beszélt, hogy ha egy évvel korábban kérdezték volna a 2026-os kilátásokról, valószínűleg jóval derűlátóbban értékelte volna a helyzetet.
Az elmúlt években rendre azt remélték a piaci szereplők, hogy a Covid, az orosz–ukrán háború és az egyéb gazdasági nehézségek után végre megindulhat a fellendülés. Ez azonban eddig nem következett be olyan mértékben, ahogy azt korábban várták.
A helyzet ettől még nem reménytelen: Baláspiri Dávid szerint abban bíznak, hogy 2027-ben már kedvezőbb piaci környezet alakulhat ki.
Nagy Lenke, a Mapei képviselője szerint az elmúlt több mint két évtized egyik legnehezebb feladata volt a 2025 őszén, 2026-ra készített üzleti tervezés. A vállalat árbevételének mintegy 95 százaléka belföldi értékesítésből származik, miközben az értékesített termékek jelentős része importból érkezik, ezért a forint erősödése kedvező hatást gyakorolt a működésükre.
Új építésű lakást vennél? Ide kattints!
A piac egészét azonban komolyabb problémák terhelik: csökkent az aktív építőipari vállalkozások száma, és a lánctartozások problémája is megjelent a hazai piacon.
A bizonytalan környezet miatt a vállalatoknak az elmúlt időszakban sokkal óvatosabban kellett tervezniük. Nagy Lenke szerint mostanra már valamivel optimistábban tekintenek előre, ugyanakkor az utóbbi években folyamatosan érezhető volt a forráshiány.
Jól mutatja a változást, hogy míg három-négy évvel ezelőtt még gyakori téma volt, hogy egy-egy partner a határidő lejárta előtt fizetne, ma már alig van ilyen egyeztetés. A konjunktúra idején a kkv-partnerek között sokan szkontóval rendezték a számláikat, ez a gyakorlat azonban mára nagyrészt eltűnt. A tapasztalat szerint éppen ezért nemcsak a jó időszakokra, hanem a konjunktúra végére is érdemes megfelelő tartalékot képezni.
Beruházások nélkül nehéz lesz fordulatot elérni
Slonszki Attila, a GÉPÉSZ Holding és a BKMKIK képviselője szerint az építőipari kapacitások fenntartása önmagában is egyre drágább, vagy ahogy fogalmazott: „ez egy feszített evezés.”
A vállalat árbevételének jelentős része a meglévő ingatlanállomány korszerűsítéséhez kapcsolódik, ami bizonyos fokú stabilitást és kiszámíthatóságot biztosít a működéshez. Slonszki Attila szerint ugyanakkor általános tapasztalat, hogy azok a cégek, amelyek jelentősebb tőketartalékkal rendelkeznek, a nehéz időszakokat követően rendszerint megerősödve tudnak tovább működni.
Bár jelenleg szerinte nem beszélhetünk klasszikus válságról, az alkalmazkodóképesség kulcsfontosságúvá vált. A legnagyobb probléma szerinte az, hogy jelentősen visszaesett a vállalkozói beruházások aránya.
A beruházási kedv helyreállításához azonban bizalomra is szükség lenne. A cégeknek azt kell érezniük, hogy kiszámítható gazdasági környezetben érdemes új fejlesztésekbe kezdeniük. Slonszki Attila szerint ezért a gazdaságpolitikának is ösztönöznie kellene a vállalkozásokat arra, hogy ismét merjenek beruházni.
A szigorúbb partnerellenőrzés lehet a túlélés egyik kulcsa
Turjánszki Péter, a Stavmat képviselője a partnerkockázatokkal kapcsolatban arról beszélt, hogy a vállalat már a 2010-es válság tapasztalataiból is sokat tanult, ezért szigorú hitelezési politikát folytat.
A credit management területén olyan szakemberekkel dolgoznak, akik hosszú ideje ismerik az építőipar működését. A döntéseknél nemcsak a számszerű, úgynevezett hard információkat veszik figyelembe, hanem a piaci tapasztalatokat, a partneri kapcsolatokból származó úgynevezett soft információkat is.
Ebben az értékesítők és üzletkötők tapasztalatai is fontosak, hiszen ők közvetlenül érzékelik, hogy mi történik az egyes piaci szereplőknél és a helyszíneken.
Turjánszki Péter szerint a Stavmatnál nem jelentkezett kiugró hitelezési veszteség, és a nemteljesítések száma sem növekedett. Likviditási problémák ugyan vannak a piacon, de sok vállalkozás gyorsan alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez.
Egy nagyobb cég nehézsége az egész piacra hatással lehet
A Bayern Construct nehéz helyzete kapcsán a panel résztvevői azt is megvizsgálták, hogy egy jelentősebb vállalkozás problémái mennyire rázhatják meg az építőipari vállalkozások egészének ökoszisztémáját.
Baláspiri Dávid szerint a piac szempontjából kedvező lehet, ha a vállalkozások egyenlőbb feltételek mellett versenyezhetnek a projektekért. Ugyanakkor egy nagyobb szereplő nehéz helyzete a beszállítói láncokon keresztül is éreztetheti a hatását, ezért az iparág és a beszállítók szempontjából sem mindegy, hogyan alakul a Bayern Construct sorsa.
A korábbi pénzügyi válsághoz képest ugyanakkor változás, hogy a pénzügyi partnerek ma együttműködőbbek, és kevésbé alkalmazzák a mindenkit egyformán érintő megszorításokat. Inkább megpróbálják megérteni az egyes partnerek helyzetét és együttműködni velük.
Ha azonban túl sok negatív hatás éri egyszerre az építőipart, ez az együttműködés is egyre nehezebbé válhat.
Lakást, házat vennél vagy eladnál? Itt a helyed: Ingatlantájoló.hu
