Egyre nehezebb kigazdálkodni a lakbért az európai nagyvárosokban, de a számok még így is megdöbbentő különbségeket mutatnak. Budapesten az átlagfizetés 52 százalékát emésztheti fel egy belvárosi lakás bérleti díja, Lisszabonban pedig már a teljes fizetés sem lenne elegendő. Az EU Tanácsának összehasonlítása szerint a vizsgált 22 város közül egyetlenegyben sem marad a lakbér a jövedelem 30 százalékán belül - írja a Pénzcentrum.
Hiába keres valaki többet egy nyugat-európai nagyvárosban, ha a fizetése jelentős részét már a hónap elején elviszi az albérlet. A lakhatás valódi megfizethetőségét ugyanis nem önmagában a bérleti díj összege, hanem az mutatja meg igazán, hogy a helyi jövedelmekhez képest mekkora terhet jelent.
Az EU Tanácsának lakhatási összefoglalójában szereplő ábra éppen ezt a különbséget szemlélteti 22 európai nagyváros belvárosi lakásainak példáján. A 2025-ös adatok alapján a helyzet több városban is rendkívül kedvezőtlen, és az összehasonlításból az is kiderül, hogy Budapest még a drága nyugat-európai városok között is jelentős lakhatási terhet jelent a helyi fizetésekhez viszonyítva.
Van, ahol a teljes fizetés is kevés a lakbérre
Az EU Tanácsának összehasonlítása a belvárosi lakások bérleti díját veti össze az adott város átlagfizetésével. A 100 százalékos érték azt jelenti, hogy valakinek a teljes havi keresetét lakbérre kellene költenie, a még magasabb arányok pedig már azt mutatják, hogy a fizetés önmagában nem is fedezi a bérleti díjat.
A vizsgált városok közül Lisszabonban a legkedvezőtlenebb a helyzet: az ottani belvárosi lakások bérleti díja az átlagfizetés 116 százalékának felel meg. Ez azt jelenti, hogy még a teljes havi kereset sem lenne elég az albérlet kifizetésére, további pénzre is szükség lenne.
A portugál fővárost Barcelona és Madrid követi, ahol egyaránt a fizetés 74 százalékát vinné el a lakbér. Milánóban 72, Rómában 65, Dublinban pedig 62 százalékos ez az arány. Athénban, Varsóban és Prágában szintén a havi kereset több mint felét kellene lakhatásra fordítani.
A számok jól érzékeltetik, hogy a lakhatási nehézségek nem csupán az alacsonyabb jövedelmű országokat érintik. A magasabb fizetések sem feltétlenül jelentenek könnyebb helyzetet, ha a lakásbérlés költségei még gyorsabban emelkednek.
Budapest is a legdrágább fővárosok között van
A magyar főváros a vizsgált 22 város közül a tizedik helyen szerepel: a belvárosi lakások bérleti díja az átlagfizetés 52 százalékát teszi ki. Budapest ezzel közvetlenül Prága mögött végzett, ugyanakkor megelőzte Amszterdamot, Stockholmot, Párizst és Bécset is.
Ez persze nem jelenti azt, hogy Budapesten lennének a legmagasabbak a bérleti díjak európai összehasonlításban. Az adat azt mutatja meg, hogy a helyi átlagfizetéshez képest mekkora anyagi terhet jelent a lakásbérlés. Vagyis hiába lehetnek magasabbak a lakbérek más városokban, ha az ottani jövedelmekhez viszonyítva kisebb áldozatot követelnek.
Az 52 százalékos arányt egy 400 ezer forintos nettó fizetéssel szemléltetve havi 208 ezer forintos bérleti díjat jelentene. Ez természetesen csak példa, de jól érzékelteti, milyen kevés pénz maradna az egyéb kiadásokra. A Tanács által említett, kedvezőnek tekintett 30 százalékos arány mellett ugyanis ugyanezt a fizetést alapul véve legfeljebb 120 ezer forint jutna lakbérre. A két összeg közötti különbség havonta 88 ezer forint.
Az összehasonlítás ugyanakkor kizárólag a belvárosi lakásokra vonatkozik, így nem tekinthető az összes bérlő tényleges lakhatási költségeit bemutató statisztikának. A probléma súlyosságát mégis jól érzékelteti, hogy a vizsgált városok közül egyikben sem marad a bérleti díj a jövedelem 30 százaléka alatt.
Még a lista végén szereplő Frankfurtban és Luxembourgban is a fizetés 34 százalékát emésztené fel a lakbér. Helsinkiben 35, Bécsben pedig 37 százalék ez az arány. Vagyis még azokban a városokban is jelentős összeget kell lakhatásra fordítani, amelyek a vizsgálat alapján a kedvezőbb helyzetűek közé tartoznak.
A lakhatás megfizethetőségét a következő évtizedekben a városok népességének növekedése is tovább befolyásolhatja. Az EU Tanácsának összefoglalója szerint 2050-re Európa lakosságának akár 83 százaléka is városi térségekben élhet. A növekvő kereslet pedig újabb kihívás elé állíthatja a lakáspiacokat, különösen azokban a városokban, ahol már most is nehéz a helyi fizetésekből kigazdálkodni az albérlet árát.
Külföldön keresel eladó vagy kiadó ingatlant? Az Ingatlantájolón ez is lehetséges! Nézz szét Ausztria, Spanyolország, Horvátország vagy épp Románia ingatlankínálatában!
