Újabb fordulatot hozhat a lakáspiacon a Wekerle+ program: miközben a használt lakások vásárlói magasabb kamattal számolhatnak, az új építésű ingatlanokhoz továbbra is kedvezőbb hitel kapcsolódhat. Ez könnyen átrendezheti a keresletet, és olyan áremelkedést indíthat el, amelynek hatását a vevők is megérezhetik. Ráadásul a változások nemcsak a lakásárakat, hanem az albérletpiacot és a felújítandó ingatlanok iránti keresletet is átformálhatják - írja a Pénzcentrum.
Az MBH Bank elemzése szerint a kormány által bejelentett Wekerle+ program három fő területre összpontosíthat: kedvezményes lakásvásárlási hitelre, államilag támogatott lakástakarékpénztárra és energetikai felújításokra. A konstrukció az Otthon Startot válthatja fel, és elsősorban a fiatalok első otthonhoz jutását, az új lakások építését, valamint a meglévő lakásállomány korszerűsítését ösztönözheti.A szigorúbb jogosultsági feltételek és a bentlakási kötelezettség ugyanakkor szűkíthetik a támogatásra jogosultak körét. Ez azt jelentheti, hogy a program kevésbé kedvez a befektetési célú vásárlóknak, és inkább azoknak nyújt segítséget, akik saját otthont keresnek. Az MBH Bank várakozásai alapján a használt lakások piacán emiatt nem feltétlenül alakul ki olyan erős áremelkedési nyomás, mint az új építésű ingatlanoknál.
Háromszázalékos hitel az új lakásokra: itt indulhat be igazán a drágulás?
A piac egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy a kétféle ingatlanra eltérő kamat miként befolyásolja majd a vásárlók döntéseit. A tervek szerint az új építésű lakásokhoz 3 százalékos, a használt ingatlanokhoz pedig 5 százalékos kedvezményes hitelkamat kapcsolódhat. A különbség sok vevő számára teheti vonzóbbá az új lakásokat, hiszen kedvezőbb finanszírozással juthatnak korszerű, új otthonhoz.A fokozódó kereslet a lakásfejlesztők beruházási kedvét is javíthatja, a kínálat azonban nem tud egyik napról a másikra igazodni az igényekhez. Egy új lakóprojekt előkészítése és megépítése akár éveket is igénybe vehet, ezért a vásárlói érdeklődés gyorsabban növekedhet, mint az elérhető lakások száma. Ha ez bekövetkezik, az új építésű ingatlanok ára ismét emelkedésnek indulhat.
A drágulás mértékét ugyanakkor korlátozhatja a tervezett négyzetméterár-plafon. Hogy ez mennyire fogja vissza az árak emelkedését, az a program részletes szabályainak ismeretében válhat világossá. Egyelőre tehát nem biztos, hogy minden új lakás drágulni fog, de a kereslet átterelődése komoly hatással lehet erre a piaci szegmensre.
A használt lakásoknál is jöhet változás – de nem feltétlenül az árakban
A használt ingatlanok piaca másképp reagálhat az új támogatási rendszerre. Az 5 százalékos kamat az új lakásokhoz kapcsolódó 3 százalékos hitelhez képest kevésbé kedvező finanszírozást jelenthet, ezért egyes vásárlók inkább az új építésű kínálat felé fordulhatnak. Ez mérsékelheti a használt lakások iránti kereslet növekedését, bár a tényleges hatás a program feltételeitől és a lakáskínálattól is függ.Az energetikai felújítási elem viszont új lehetőségeket teremthet a korszerűsítésre szoruló ingatlanok piacán. A támogatott beruházások révén javulhat az érintett lakások energiahatékonysága, komfortja és piaci értéke. Így olyan ingatlanok is vonzóbbá válhatnak a vevők számára, amelyek jelenlegi állapotukban kevésbé versenyképesek.
Az albérletpiac is megérezheti az új szabályokat
A változások nem állnak meg az adásvételeknél: a bérleti piacra is hatással lehetnek. Azok a háztartások, amelyek a korábbi feltételek mellett jogosultak lettek volna az Otthon Start támogatására, de az új szabályok alapján már nem férnek bele a kedvezményezetti körbe, hosszabb ideig maradhatnak albérletben. Ez növelheti a bérlakások iránti keresletet.Közben a befektetési célú lakásvásárlások visszafogottabbá válása a kiadó lakások kínálatának bővülését is lassíthatja. Ha egyszerre nő a bérlemények iránti igény, és kevesebb új lakás kerül befektetési céllal a piacra, az a bérleti díjak alakulására is hatással lehet. A következmények azonban itt sem egyértelműek: sok múlik azon, hogyan változik a lakásállomány és a bérlők fizetőképessége.
Már most is átalakul a vevők köre – a Wekerle+ tovább erősítheti a trendet
A lakáspiacon már az elmúlt időszakban is látványosan nőtt az első otthonukat megvásárlók súlya. A Duna House adatai szerint Budapesten az első lakásvásárlók aránya a 2025 elején mért 20–26 százalékról az év őszére 40 százalék fölé emelkedett. Ezzel párhuzamosan a befektetési célú vásárlások aránya körülbelül 30 százalékra mérséklődött.Vidéken is erősödött az első lakásukat megszerzők jelenléte: arányuk tartósan 35–40 százalék fölé került. A Wekerle+ ezt a folyamatot folytathatja, hiszen a tervek szerint a 18–41 éves korosztály első otthonhoz jutását helyezné előtérbe.
A fiatalabb vásárlók arányában ugyanakkor nem feltétlenül következik be újabb jelentős ugrás. Az Otthon Start igénylőinek átlagéletkora ugyanis már eddig is 34–35 év körül alakult, így a program célcsoportja részben egybeeshet a korábbi támogatás kedvezményezettjeivel.
Mi lesz a lakásárakkal? A részleteken múlhat a fordulat
A Wekerle+ a korábbi konstrukciónál célzottabban támogathatja az első lakás megszerzését, miközben az új lakások építését és az energetikai korszerűsítéseket is ösztönözheti. A hatás azonban nem feltétlenül lesz egyforma a piac minden szegmensében: az új építésű lakások iránt erősödő kereslet áremelkedést hozhat, a használt ingatlanoknál mérsékeltebb lehet a drágulási nyomás, a bérleti piacon pedig szintén változhat az egyensúly.Hogy valóban melyik ingatlantípus lehet a következő drágulási hullám nyertese, azt egyelőre nem lehet biztosan megmondani. A program részletes feltételei, az árkorlátok és a kínálat alkalmazkodásának üteme egyaránt meghatározó lesz. Egy dolog azonban már most látszik: a támogatási rendszer átalakítása nemcsak azt befolyásolhatja, ki és milyen feltételekkel jut lakáshoz, hanem azt is, hogy a kereslet melyik ingatlantípus felé mozdul el.
Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.
