Egyre nehezebb elegendő, megfelelően képzett szakembert találni az építőiparban, a probléma pedig már nem pusztán a dolgozók számáról szól. Tizenkét meghatározó hazai szakmai és munkaadói szervezet ezért átfogó reformot sürget: teljesen új alapokra helyeznék a szakképzést, és a vállalatokat is sokkal nagyobb szerephez juttatnák - írja cikkében a Portfolio. A javaslatcsomag középpontjában egy új, triális oktatási modell áll. A témáról a jövő heti Future of Construction konferencián is szó lesz, ahol Koji László, az ÉVOSZ elnöke is előad.
Az építőipari cégeknek egyre komolyabb kihívást jelent, hogy megfelelő felkészültségű munkatársakat találjanak. Nemcsak a szakemberek száma csökken a nyugdíjba vonulások és a pályaelhagyás miatt, hanem az is gondot okoz, hogy az iskolából kikerülő fiatalok sok esetben nem rendelkeznek azzal a gyakorlati tudással, amelyre a munkáltatóknak szükségük lenne.A helyzetet tovább nehezíti, hogy az építőipar technológiai átalakulása és a digitalizáció egyre összetettebb ismereteket követel meg. A képzési rendszer ráadásul széttagolt: az ország több mint 125 oktatási helyszínének jelentős részén kevés diák tanul, és a korszerű gyakorlati oktatáshoz szükséges eszközök, feltételek sem mindenütt állnak rendelkezésre.
A problémákra válaszul tizenkét szervezet közös reformjavaslatot állított össze, amelyet már a kormányzati döntéshozókkal is ismertettek. A kezdeményezés egyik legfontosabb eleme a triális képzési modell bevezetése lenne. Ez az iskola, az ágazati képzőközpontok és a vállalkozások szoros együttműködésére építene.
Új építésű lakást vennél? Ide kattints!
A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a tanulók az alapvető szakmai ismeretek megszerzése után valódi munkahelyi környezetben folytatnák a felkészülést. Így már a képzés alatt megismerhetnék a szakma mindennapi követelményeit, a vállalatok pedig szervezettebb formában kapcsolódhatnának be a jövő munkavállalóinak oktatásába.
A szervezetek emellett regionális tudásközpontokat is létrehoznának, ahol összpontosulnának a modern gépek, berendezések és a megfelelően felkészült oktatók. Ezek a központok nemcsak a középiskolai szakképzést, hanem a felnőttképzést is kiszolgálnák.
A reform végrehajtásához először azt kellene pontosan felmérni, hogy milyen kapacitások állnak rendelkezésre, és mely szakmákban mekkora munkaerőre van ténylegesen szükség. A javaslattevők szerint rendezni kell az állami és piaci szereplők feladatait, a képzések finanszírozását pedig a valós költségekhez kell igazítani. A tananyagokat szintén folyamatosan hozzá kellene igazítani az építőipar technológiai változásaihoz.
A cél nem egy újabb intézményhálózat felépítése, hanem a már meglévő erőforrások hatékonyabb összekapcsolása. Ehhez azonban a képzésben részt vevő vállalatok és a pályakezdők támogatására, valamint az oktatás eredményességének rendszeres mérésére is szükség lenne.
Az összefogásban többek között az ÉVOSZ, az MKIK, a VOSZ, valamint a mérnöki és építészkamarák vesznek részt. A szervezetek szerint önmagában az nem oldja meg az ágazat gondjait, ha több diákot vonzanak a képzésekbe: olyan szakembereket kell felkészíteni, akik valóban megfelelnek a munkaerőpiac elvárásainak.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy az építőiparban a korszerű technológiák ismerete mellett a hagyományos építési módszerek elsajátítása sem kerülhet háttérbe. Mint fogalmazott, a modern technológiák mellett az évszázados építési technikákhoz is érteni kell.
Lakást, házat vennél vagy eladnál? Itt a helyed Ingatlantájoló.hu!
Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.
