Az éves 9,3 százalékos áremelkedés egyébként pontosan megfelel az MNB által szintén a napokban publikált éves áremelkedési adatnak.
A kerületek négyzetméterárai között persze óriási különbségeket látunk, legszembetűnőbb talán a XII. kerület megállíthatatlannak tűnő drágulása: itt a legújabb projektek már 5-5,2 milliós négyzetméterárakkal léptek piacra, ami jócskán nyomot hagyott az adatsoron, hiszen a kerületi újépítésű átlagárak ezzel 3,3 millióig száguldottak, amivel még a többi “burzsuj” kerület sem tudott lépést tartani, a Várnegyed, a Rózsadomb és a Belváros is jócskán lemaradt most a Hegyvidék mögött.
A legdrágább újépítésű lakások viszont továbbra is a II. kerületben keresendők, itt a 130 négyzetmétert is meghaladó átlagos újlakásméret (na meg persze a 2,7 milliiós átlagos négyzetméterár) együtt csaknem 360 millió forintig tornászták fel az “átlagos” újépítésű lakás árát.
A második helyen a Hegyvidéki új lakásokat találjuk csaknem 340 milliós árcimkével, ezekhez képest már-már olcsónak tűnnek a Várnegyed és a Belváros tipikus újépítésű otthonai, amelyek 100 négyzetméter alatti méretüknek köszönhetően 240 millió forint körüli áron cserélnek gazdát.
A város legolcsóbb “átlagos” új lakásáért a XXI. kerületbe érdemes indulni, itt éppen 50 millió forint alatt megcsíphetünk egy 50 négyzetméteres újépítésű otthont. Ha viszont ragaszkodunk a belvároshoz, akkor legyen a célpontunk Erzsébetváros, itt a jellemző új kéró 44 négyzetméteres és 54,9 millióba kerül.
A tervezők szerint a vásárlók többsége továbbra is nappali plusz egy/két hálószobás lakásban szeretne élni, ezek teszik ki a hirdetett állomány kétharmadát. Minden tizedik lakás garzon, viszont nagyjából csak minden huszadikban van a nappali mellett legalább 4 háló.
Ezt némiképp visszajelzik a lakásméret alapján számolt négyzetméterárak is. Szokás szerint a nappali plusz egy hálószobás lakások a legolcsóbbak, viszont az általában látottnál jobban megugrott a legnagyobb lakások ára. Ennek magyarázata valószínűleg az, hogy ilyen méretű új otthonokat az átlagosnál jóval gyakrabban építenek a II. és a XII. kerületben.
Persze november elejével megnéztük azt is, milyen kilátásokkal nézelődhet átlagos jövedelmű honfitársunk a budapesti új építésű lakások között. Ehhez elképzelt Átlag János barátunkkal számolunk, aki pontosan a KSH által közölt hivatalos "közepes" nettó keresetet (mediánbér, ennél a magyar a dolgozók egyik fele többet, másik fele kevesbbet keres) viszi haza. Ez a legutóbbi adat szerint most éppen 360,100 forint. A lakásvásárláshoz szükséges idő kiszámolásához azt feltételeztük, hogy emberünk a teljes nettó jövedelmét félre tudja tenni minden hónapban - így persze valójában a ténylegesnél kicsit szebb képet kapunk.
Vagyis, ha János társa elég jól keres ahhoz, hogy a családi kiadásokat fedezze, és emberünk jövedelme minden hónapban megy a megtakarítások közé, a XXI. kerületben már alig több, mint 11 év után tudnak venni egy újépítésű lakást. Alig egy kicsit, szűk másfél évet kell rátenni, ha a cél Erzsébetváros. Ha viszont János és élete párja a Rózsadombra szeretne költözni, reméljük, nagyon egészséges életmódot folytatnak, mert ehhez csaknem 83 évig kell takarékoskodniuk.
