Az Otthontérképen hirdetett lakások egy kisebb részén jelent meg az az információ, hogy igényelhető a CSOK-támogatás. A feladott lakások túlnyomó többségénél azonban hiányzik ez, pedig igény biztos lenne rá. Csakhogy egy meglehetősen szűk körre találták ki a CSOK 10+10 konstrukciót, ami a maximum 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatásra és legfeljebb 10 millió forintos kedvezményes hitelre utal. A GKI mostani összegzése szerint a többség ennél jóval kisebb támogatást kap: 1 gyermek esetén 600 ezer forintot, 2 gyermek esetén pedig 1,4 vagy 2,6 millió forintot, attól függően, hogy használt vagy új lakás vásárlására kívánják azt fordítani.
Kiskunfélegyházán ilyen CSOK-os lakást is vehetünk. Több infóért kattints a képre!
Érdemes megfigyelni, hogy mire elég az így kapott pénz: 2017 végén egy lakás megvétele anyagilag megterhelőbb volt, mint 2015-ben. Használt, 60 m2-es lakással számolva az átlagos növekedés 1,9 millió forint, míg egy új lakás esetén ez az összeg 2,3 millió forint a KSH adatai alapján. Mindezt úgy, hogy az áfa-csökkentés miatt az áraknak csökkenniük kellett volna (3,3 millió forinttal). A CSOK bevezetése óta végbement áremelkedés mind a használt, mind az új lakások esetében meghaladja az 1, illetve 2 gyermek után felvehető támogatást.
Hiába növekednek a nettó átlagjövedelmek, továbbra sem tudnak lépést tartani a lakásárakkal, az olló tovább nyílik. Az Otthontérkép számításai szerint 2017-ben egy 75 négyzetméteres ingatlan megvásárláshoz átlagosan 20 millió forint kellett, tehát, ha mellé tesszük a hivatalos átlagos nettó jövedelmet, akkor világosan látható, hogy megvásárláshoz 7,8 év volt szükséges. Ez az idő 2014-ben jóval rövidebb volt, 6,8 év, a háttérben az áll, hogy a jövedelmek 20%-kal, a lakásárak viszont 40 %-kal emelkedtek.
Miskolcon kínálják ezt a CSOK-os lakást. Több infóért kattints a képre!
Az áremelkedés a leginkább keresett lakásméretre is erős hatással van. A leginkább keresett, 25-32 millió forintos árkategóriába tartozó ingatlanok alapterülete egy év alatt 3 négyzetmétert csökkent. Ez annyit jelent, hogy míg 2016 utolsó negyedévében ezért a pénzért átlagosan 60 négyzetmétert kaptunk, addig 2017 ugyanezen időszakában már csak 57 négyzetmétert. Az lakásberuházókkal folyamatosan szoros kapcsolatot tartó Otthontérkép tapasztalatai szerint ez az irány vélhetően a következő 3-5 évben folytatódni fog, így fél szoba úgymond eltűnhet, vagyis legalább ennyivel kisebb ingatlanra telik majd a potenciális vásárlók többségének.
A GKI mindezzel összefüggésben rámutatott: a kereslet bővülésére a piac mennyiségi bővüléssel és áremeléssel reagált. A lakásépítési engedélyek száma 2015-höz képest 2017-re megduplázódott, míg az átadott lakások száma 81%-kal ugrott meg. Ugyanakkor az új építésű lakások ára 12%-kal, míg a használt lakásoké 18%-kal emelkedett.
A budapesti XIII.kerületi Babér utcában is hirdetnek új CSOK-os lakásokat. Több infóért kattints a képre!
Az előbbi annak fényében különösen feltűnő, hogy közben az áfa-kulcs 22 százalékponttal csökkent (ez elvben 17%-kal mérsékelte az árnövekedést). Vagyis a lakáspiaci intézkedések ösztönző hatását erőteljesen rontotta a lakásáraknak nagymértékű emelkedése. A váratlan és gyors CSOK bevezetés miatt az építőipari infrastruktúra nem tudott alkalmazkodni a megnövekedett kereslethez.
Gyömrőn egész elfogadható áron adnak új CSOK-lakásokat. Több infóért kattints a képre!
A meglévő kapacitásokat nagyrészt már lekötötték az EU finanszírozta beruházások, amit a 100%-os költségvetési előleg is lehetővé tett. Ennek következtében a kínálat, különösen a lakóparki lakások mennyiségi növekedése elmaradt attól a lehetséges bővüléstől, ami egy ilyen mértékű állami intézkedéstől, mint a CSOK, elvárható lett volna.
Így egy alapvetően pozitív elgondolás a kapkodás és az átgondolatlan döntések miatt igencsak felemás eredményeket hozott, sokkal inkább az építőipart, semmint a lakásvásárlókat, lakásépítőket támogatta. Ráadásul nem lehet tudni, hogy mi lesz 2020-ban az új lakások áfa-jával – fogalmazott a gazdaságkutató társaság.
