Milyen tippeket tudnánk javasolni a tulajdonosoknak a legmegfelelőbb albérlő megtalálására? A teljesség igénye nélkül lássunk néhány fontos gondolatot.
1.
Törekedjünk arra – esetleg a hirdetésben is tüntessük fel – hogy hosszú távra, minimum egy évre keressünk lakásunknak lakót. Olyat, aki hosszabb időre keres magának új életteret és gondoskodna is lakásunk állapotának megőrzéséről, beleértve a rendet és tisztaságot is.
2.
A félreértések és a jogi nehézségek elkerülése okán, mindig kössünk minden részletre kiterjedően bérleti szerződést. A bérleti szerződés mindig jó alapot szolgáltathat az esetleges nézeteltérések jogi tisztázása kapcsán. Az óvatosabbak közjegyző előtt foglalják okiratba a szerződést, valójában azért, mert ilyenkor könnyebben „ki lehet tenni” a nemfizető, rongáló, stb. bérlőt.
3.
Nagy jelentősége van annak is, hogy a lakásunk milyen állapotban van, hol található (főváros esetén a kerületek, sőt, azok egyes részei, között is nagy különbségek vannak) és milyen áron hirdetjük azt. A felújított, szép állapotban és viszonylag magas árral meghirdetett lakások iránt nyilván általában komolyabb szándékú, megbízható bérlő jelöltek érdeklődnek. A lélektani határ a fővárosban egy kis garzon esetén 80-90 ezer forinttól felfelé kezdődik. A lepukkant, havi 50-60 ezerért kínált lakásokra bizonytalan egzisztenciák, zűrös egyének lesznek a „vevők”.
4.
Mint írtuk az előbb: a kiadási ár önmagában egy nagyon érzékeny, de mégis lényeges pont. Ha lakásunk felújított állapotban van és jó környéken, akkor sokkal tágabb keretek között határozhatjuk meg a bérleti díjat, mintha egy lelakott, rosszabb környéken lévő ingatlant szeretnénk kiadni. Egész más lesz az érdeklődők köre.
5.
A megállapodás részét képezi és a bérleti szerződésben is mindenképpen rögzíteni kell a kaució mértékét. Nyugodtan javasolható és elkérhető a bérlőtől a két havi kaució. Ez az esetleges károkozás, vagy nem fizetés kapcsán biztosítékot nyújthat a bérbeadónak. Az első havi bérleti díj (előre!) és a kéthavi kaució a jellemző. Tehát egy 100 ezer forintos havi díjú lakásba 300 ezer forinttal lehet Budapesten beköltözni.
6.
Nem javasolt, hogy hozzájárulásunkat adjuk ahhoz, hogy albérlőnk állandó vagy akár ideiglenes céllal bejelentkezzen a bérelt lakásba. Ebből számos félreértés vagy jogi nehézség is származhat.
7.
És talán a leglényegesebb a végére: hagyatkozzunk a megérzéseinkre az albérlők személyét illetően! Mindig az első benyomás számít: ha első ránézésre szimpatikus, megbízható az érdeklődőnk és el tudnánk képzelni vele a hosszú távú együttműködést, akkor jöhet az üzlet. Ha némi rossz érzésünk van, de hamar elhessegetjük, akkor ne menjünk bele a kiadásba, keressünk jó kifogást és adjuk ki olyannak, akinél jó érzésünk van a találkozáskor. De még ez esetben is legyünk következetesek, szelíden, de mi irányítsuk a tárgyalást, ne nagyon tegyünk indokolatlan gesztusokat, engedményeket, mert könnyen a „fejünkre nőhet” a másik.
Itt egy jó példa arra, ha egy lakás szép állapotú és jó közlekedési adottságokkal rendelkezik. Ez az igényesen felújított lakás a XVI. kerületben található, I. emeleti, 60 nm-es, 1 és két fél szobás. Bérleti díja 160.000 Ft/hó.
A szintén zöldövezeti Nagyzuglóban is találtunk egy két szobás, 51 nm-es kiadó lakást, amely teljeskörűen felújított és elegánsan bútorozott, valamint gépesített. A bérleti díja nem mondható barátinak, 170.000 Ft/hó.