Hetek óta várja a szakma – és persze a községekben élők – a kifejezetten a falvakra kitalált CSOK-megoldás részleteit. A hír a Magyar Falu program házvásárlási támogatásáról, a főbb feltételekkel együtt, nemrég láttak napvilágot. A lényeg, hogy a 10+10 milliós CSOK-ot (és a többi új elemet) körülbelül tízezer család felhasználhatja használt lakás vásárlására is, nem csak új építésnél. (A Magyar Falu program sok már területre is kiterjed, amelyekről lentebb olvashatnak.)
Ennek az a feltétele, hogy csak Magyarország olyan, 5000 fő alatti kistelepülésein lehet igénybe venni, ahol a lakosságszám 2003-as népességhez képest máig nagyobb mértékben csökkent, mint az országos átlag. Pontos részletek sajnos nem ismertek, így még nem készült friss, nyilvános lista az érintett településekről. Az átlagos csökkenést sem tudni pontosan mi alapján nézik, de valószínű, hogy a 2001 és 2011 közti hivatalos, KSH népszámlálás adataiból indulnak ki az adott település esetén is. Az országos átlagos népességszám csökkenés 2001 és 2011 között 2,556 százalékos volt.
A múlt évi, mintegy 152 ezer adásvételből 35 ezer bonyolódott községekben, de ebben benne vannak a falusi CSOK-ra nem jogosult települések is. Ez azt jelenti, hogy mintegy 20 ezer adásvétel történhetett falusi CSOK-ra jogosult településeken, vagy még annyi sem, mivel a csökkenő népességszámú községek piacán eleve körülményesebbek a tranzakciók.
A friss bejelentés szerint 25 milliárd forint juthat erre a programra, de a keretösszeg emelhető. Ez alapján, a 2-3 gyermekes családok számára nagy könnyebbséget jelent majd a kis falvakban a házvásárlás. Persze 3200 település van itthon, így a keretösszeget alapulvéve, erre jogosult falvanként átlagosan néhány (hozzávetőleg 3-6) család támogatása lehet reális, de igen egyenlőtlen eloszlásban.
Ugyanakkor az borítékolható, hogy tömeges és látványos változást csak azokban a falvakban hozhat ez a rendelkezés, amelyek környékén érdemi mennyiségű, egyúttal minőségi munkalehetőség adott. Nyilvánvalóan a legtöbbet majd azok a falvak profitálhatnak a dolgoból, amelyek belátható közelségben vannak Budapesthez, Győrhöz, Kecskeméthez, Debrecenhez, a Balatonhoz, illatva más olyan jelentős középvároshoz, ahol legalább egy nagyvállalat jelen van és jól megfizeti a munkaerőt.
Az ilyen települések ingatlanpiaca fel is pezsdülhet, különösen, ha a község vezetése agilis, és új parcellázások, lakóparkok kialakításával, a szolgáltatások fejlesztésével, a településkép javításával is ráerősít ezekre a lehetőségekre. (Még akkor is, jobb a megújuló településkép, ha amúgy használt házak vételére, felújítására is használható lesz az extra összegű CSOK.)
Ha tehát legalább az ilyen helyeken nő az ár, az egyúttal javíthatja a társadalmi mobilitást, élénkítheti a munkaerőpiacot is.
Mi magunk is követjük az ezzel kapcsolatos eseményeket, bejelentéseket, és hamarosan további részletekkel jelentkezünk.
