Loggia
Kezdjük a loggiával, ugyanis ez az, amit a legkönnyebb megkülönböztetni az erkélytől és a terasztól, míg utóbbi kettő, egymással könnyen összekeverhető. A loggia, a homlokzat síkjából nem kiugró, 3 oldalról fallal, alulról és felülről födémmel határolt terület. Sokszor a korlátja is egy épített fal, így könnyen beépíthető, ezzel növelve a lakás alapterületét.
Szép lakás loggiával a IX. kerületben
Erkély
Az erkély a loggiával ellentétben a homlokzat síkjából kiugró, konzolos, függesztett vagy pontszerűen alátámasztott, legalább 2 vagy 3 oldalról nyitott, felülről egy másik erkély, vagy valamilyen határolóelem határolja, bár ez utóbbi legfelső szint esetén el is maradhat.
Szép erkélyes lakás a XII. kerületben
Terasz
Sokan azt hiszik, hogy a terasz és az erkély között az a különbség, hogy a terasz nagyobb, az erkély kisebb, pedig erkélyek is lehetnek egész nagyok, és a teraszok is lehetnek egész kicsik. A lényeg, hogy a terasz nem felfüggesztett, hanem rendezett terepen vagy az épület zárófödémén helyezkedik el.
Tehát szinte csak családi házak vagy földszinti lakások, esetében beszélhetünk teraszról, illetve legfelső szinti lakások esetében tetőteraszról. Ezek alól kivétel, ha egy társasház lépcsőzetes kialakítású, ilyenkor ugyanis minden szinten lehet a lakásoknak terasza, ahogyan ennél a XIII. kerületi háznál is látható, melynek legfelső lakása vált eladóvá.
A teraszok másik két fontos ismérve, hogy felülről sem fedi őket semmi és minimum 3 oldalról nyitottak. Utóbbi azt jelenti, hogy egy családi ház udvarán a 4 oldalról nyitott terasz is teljesen elképzelhető.
Balkon
A balkon valójában csak egy külföldi elnevezés az erkélyre, tehát semmiben sem különbözik tőle.
[adinserter block="1"] Franciaerkély
A franciaerkély lényegében csak egy erkélyajtó előtte korláttal a biztonság kedvéért. A franciaerkélyen maximum egy keskeny szegélyre léphetünk ki, vagy még arra sem. Hogy akkor mi a haszna? Több fény és szellőztetéskor több levegő áramlik be rajta, és a korlátjára ugyanúgy kitehetjük a muskátlikat.
És mit, hogy számoljunk az alapterületbe?
A jogszabályok ezt egyértelműen nem szabályozzák, ezért szakmán belül is megoszlik, hogy ki, hogyan számítja ezeket bele az alapterületbe. Az OTÉK előírása szerint, a lakáshoz csatlakozó külső tereket a hasznos alapterületbe bele kell számítani, ha fedettek és a belmagasságuk legalább 1,9 méter.
Ebben az értelmezésben a teraszok rögtön kiesnek, de voltaképpen az erkélyek is, mert „fedett” alatt a kifejezetten fedésre szolgáló, épületszerkezettel felülről lezárt teret értik, ilyen értelemben az erkélyünk feletti erkély nem számít fedésnek.
Eladóként a legegyszerűbb, amit tehetünk, hogy a lakáshirdetésben feltüntetjük a lakás alapterületét a külső tartózkodásra alkalmas terek nélkül, és külön feltüntetjük azt is, hogy melyik teraszunk, erkélyünk, loggiánk egyenként hány négyzetméteres. Így biztos, hogy a hirdetésünkben megadott adatok egyértelműek lesznek.
Vevőként, ha a hirdetésből nem derül ki egyértelműen, kérdezzünk rá az eladótól, hogy mi hány négyzetméteres.
További szép lakásokat találhat oldalunkon, itt.
