A Metrodom az áfacsökkentés összegét a kormányzati szándékkal összhangban gyakorlatilag egészében biztosítja azon ügyfeleinek is, akik 2020-ban, 27 százalékkal induló projektekben kötöttek le új lakásokat. Ezt a vevők kifejezetten értékelik, és az érintett Metrodom projekt jelentős értékesítési növekedést könyvelt el – mondja Kricsfalussy Tamás, a Metrodom értékesítési igazgatója.
–
Hogyan érinti majd Ön szerint az újlakás áfa csökkentése és visszaigénylési lehetősége a piacot?– Nagyon pozitív és sok tekintetben szükségszerű lépésnek tartjuk és üdvözöljük az új szabályokat. A visszaigényelhető áfa ezek közt egy olyan új lehetőség, amely máris felkeltette ügyfeleink érdeklődését és biztos, hogy sokakat bír rá, hogy használt lakás helyett újat vásároljanak.
–
Hogyan érinti Önöknél az új szabályozás az árazási kérdéseket?– Mivel projektjeink egy kivétellel eddig is 5%-os áfakörbe tartoztak, így ezeknél sem az árakat, sem a szerződéses feltételeket nem érintette a változás. Az egyetlen érintett projektünk esetén, mivel szerződéskötéskor csak minimális összeg letételét kérjük, és az átadásra, a végszerződésre, a fizetésre majd csak fél év múlva kerül sor, ügyfeleink szinte a teljes áfanyereséget élvezhetik. Ezt, vagyis hogy az áfa csökkentés összegét a kormányzati szándékkal összhangban gyakorlatilag egészében biztosítjuk ügyfeleinknek, kifejezetten értékelik, és máris nagymértékben nőtt az érdeklődés a projekt lakásai iránt.
–
Már tudni lehet, hogy a kedvezményhez 2022 végéig kiadott jogerős építési engedély szükséges és 2026 végéig át kell adni a projektet. Mik azok a fontos kérdések, amik nem tisztázottak a jelenleg tervezett ÁFA-szabályozásban?– Két dologban van hiányérzetünk, az első, hogy a korábbiakhoz hasonlóan ezúttal sincs semmilyen információ, terv, a 27%-os, vagy más kulcsú áfa visszavezetéséről, a már folyamatban lévő 27 százalékos ügyletekről, azok kezeléséről. Bár ez jelenleg még a távoli jövőnek tűnik, de a Metrodom jellemzően sok száz, akár ezer lakásos, több ütemes projekteket megvalósító cég, így számunkra a 2026-os év is része már a pénzügyi tervezésnek. A másik kérdés az áfa visszaigénylésének részletszabályai, esetleges szűkítő feltételei. Amíg ezek nem kerülnek meghatározásra, addig ügyfeleink gyakorlatilag csak remélhetik, hogy beleesnek a visszaigénylői körbe. Egy ilyen jelentős, 4-6 milliós tétel esetén a vásárlási döntéshez azonban mindenképpen a reményen túlmutató bizonyosságra volna szükség...
–
Az új támogatások egyéb elemei mennyiben érintik az üzletet?– Tekintettel arra, hogy a lakásfelújítás az anyagiakon túl milyen óriási szervezési, lelki, és hasonló terhet ró a tulajdonosokra, tapasztalataink szerint a legtöbben ezt igyekeznek elkerülni. Illetve, szinte kizárólag akkor vágnak bele, ha annak eredményét maguk élvezhetik. Az értékesítési célú felújítás a minimális beavatkozáson, egy tisztasági festésen túl a legtöbb magánembernek továbbra sem lehet vonzó alternatíva az értéknövelésre. Kétséges az is, hogy a befektetett munkát mennyiben tudja profitként realizálni. Éppen ezért nem tartunk tőle, hogy tömegesen jelennének meg újszerű állapotra felújított, teljes gépészeti és elektromos felújításon, nyílászáró- és burkolatcserén átesett használt lakások a piacon. Ráadásul a lakás műszaki állapota csak egy pont azon a hosszú listán, amivel az újépítésű lakások előnyben vannak, többek között a teljes épület műszaki állaga, energetikai előnye, a szolgáltatások gazdagsága, a teremgarázs, így a parkolás biztosítása is mind-mind az új lakások számára jelentenek előnyt.
–
A rozsdaövezetek áfa-előnye most eltűnik. Elég a bejelentett kedvezményes vállalkozói hitel ahhoz, hogy tömegesen induljanak ilyen fejlesztések?– Egy kedvezményes hitel, bár valóban segít, de önmagában nem képes biztosítani egy projekt profitabilitását. A rozsdaövezeteknek egy részén, ahol eddig is, ezután is megéri majd a lakóingatlanok fejlesztése, például a XIII. kerületben. Ugyanakkor a rehabilitáció érdemi növekedéséhez elengedhetetlen a jelentős állami, önkormányzati szerepvállalás a területek rendezésében. Ezeket, tehát a közművesítést, az utcák, közvilágítás kiépítését, felújítását, az önkormányzatok eddig jellemzően az ingatlanfejlesztőkre hagyták. Olyan léptékű rendezésre, mint amilyenre például a Külső-Ferencvárosban, a Gubacsi út, Illatos út környékén szükség lenne, kizárólag a magántőke finanszírozásával nem reális számítani. Enélkül viszont ezek a területek továbbra is az ingatlanfejlesztés vakfoltjai maradnak.
[adinserter block="1"]
–
Mely területen kellene még viszonylag sürgős kormányzati beavatkozás ön szerint?– Jelenleg fejlesztői szempontból egyetlen évek, évtizedek óta rendezetlen terület van, amely folyamatos kihívást, küzdelmet jelent számunkra, az az ingatlannyilvántartás kérdése. Ide tartozik a társasházi bejegyzések, a vevők tulajdonjogi bejegyzésének elhúzódása, de az is, hogy sem a polgári jog, sem az ingatlannyilvántartási törvény szinte egyáltalán nem képes rendezni azt a sajátos jogviszonyt, amikor a fejlesztő egy üres telken, gyakorlatban és jogilag sem létező, majdan felépülő lakásokat ad el. Bár ennek a kezelésére a gyakorlat kialakította a maga eszközeit, jogbiztonság szempontjából ezek közel sem tökéletesek. Hasonlóan a kedvezmények igénybevétele, hitelfelvétel szempontjából is komoly adminisztratív kihívás jelentkezik: gyakorlatilag a teljes épület elkészültéig, sőt a társasház bejegyzéséig várniuk kell a feleknek az alapvető pénzügyi kérdések megoldhatóságára.
