A nemrég beharangozott napelemes pályázat - amelynek részletei októberben váltak ismertté - az egész országot megmozgatta csakúgy, mint a tavaly meghirdetett otthonfelújítási pályázat. Különösen, hogy itt most nem is feltétel például, hogy gyermek éljen a kedvezményezett ingatlanban, bár kétségtelen, hogy a gyermekesek nagyobb eséllyel indulnak a 2,9-11,3 M Ft értékű támogatásért. De vajon mekkora esélyünk van sikerrel pályázni? Az ördög természetesen most is a részletekben rejlik!
Tényleg jogosult vagyok?
- Tulajdonjog vagy állandó lakcím számít?
Az első kérdés, amit meg kell vizsgálnunk, természetesen az, hogy tényleg jogosultak vagyunk-e a támogatásra. Ennek legfontosabb feltétele, hogy természetes személyként (azaz magánszemélyként) nyújtsuk be a pályázatot. Itt fontos megjegyezni, hogy csak az pályázhat, akinek az adott ingatlanban tulajdonrésze van és ehhez természetesen a többi tulajdonos jóváhagyása is szükséges. Tehát nem az számít, hogy ki van az ingatlanba állandó lakcímmel bejelentve, hanem hogy kinek van benne tulajdonrésze (a 2021. augusztus 31-i állapot a mérvadó).
Természetesen azon személyek jóváhagyása is szükséges a pályázat benyújtásához, akik az ingatlan felett bármilyen joggal (pl.: haszonélvezeti jog) rendelkeznek.
Fontos még az is, hogy csak olyan ingatlanra lehet benyújtani a pályázatot, ami per- és igénymentes, ez nem keverendő össze a tehermentessel, ugyanis jelzáloggal terhelt ingatlanra beadható a pályázat.
- Egy fontos kérdés: a jövedelemhatár
Másik nagyon fontos feltétele a jogosultságnak, hogy az egy főre eső jövedelem ne legyen nagyobb, mint évi bruttó 4.850.000,- Ft, melynek kiszámításánál a 2020. évi adóbevallásban szereplő jövedelem számít. Ebből egyenesen következik, hogy csak az nyújthatja be a pályázatot, aki 2020-ra vonatkozóan igazolt jövedelemmel rendelkezik, ami lehet munkabér, nyugdíj, illetve egyéni vállalkozó katás és kivás jövedelme is.
Itt fontos megjegyeznünk, hogy ennek a jövedelemnek a számításánál nem az adott ingatlanban ténylegesen, életvitelszerűen ott élő személyek és nem is az oda állandó lakcímmel bejelentett személyek, hanem kizárólag a tulajdonjoggal rendelkező személyek számítanak. Azaz, ha például egy átlagos, 4 tagú családból csak az egyik szülő tulajdonos, de tulajdonjoga van még a szülő bármely nem ott élő rokonának (szülő, testvér), akkor az ő jövedelmét is bele kell számítani, ami magasabb jövedelem esetén akár hátrányosan is érintheti az ingatlanban élőket.
Szintén itt fontos megemlítenünk azt is, hogy nem adhat be pályázatot, akinek lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása áll fenn.
- Társasházban lakom, pályázni szeretnék!
Jó kérdés, hogy indulhat-e a pályázaton az, akinek társasházi lakása van. Ha a lakás legfeljebb 6 lakásos társasházban van, akkor igen, illetve a családi házak tulajdonosain kívül még az ikerházak és sorházak tulajdonosai is indulhatnak a pályázaton, amennyiben az ingatlan mind jogilag mind energetikai szempontból elkülöníthető, azaz lehet osztatlan közös tulajdonban, ha külön elszámolású villanyórával rendelkezik.
- Ha több ingatlanban vagyok tulajdonos, mindegyikre beadhatom a pályázatot?
Tágabb családi körön belül lehet probléma, ha valaki nemcsak abban az ingatlanban tulajdonos, amelyikben él, hanem valamelyik rokonának az otthonában is tulajdonrésszel rendelkezik. Ilyenkor főszabály az, hogy egy személy csak egy ingatlanra adhat be pályázatot, de természetesen a további ingatlanaink is sikerrel indulhatnak a pályázaton, ha azokra már nem mi, hanem valamelyik másik tulajdonos adja be a pályázatot.
- Akár a nyaralóm is kaphat napelemet?
A támogatás olyan ingatlanokra vehető fel, ahová állandó lakcímmel be lehet jelentkezni. A lakcímtörvény nem vizsgálja, hogy az ingatlan jogilag lakásnak minősül-e, de a lakhatási célt lakcímkártyával igazolni kell. Tehát akár a nyaralónkat is korszerűsíthetjük, ha oda állandó lakcímre be lehet jelentkezni.
|
- Mennyi ideje kell, hogy az ingatlanban tulajdonom legyen?
Elvileg semmilyen szabály nem vonatkozik arra, hogy az ingatlanban mennyi ideje kell tulajdonrésszel rendelkeznem, de a pályázat benyújtásánál kérni fogják a legutóbbi éves villany- (és ha a hőszivattyús fűtés + nyílászárócserére is jelentkeztünk akkor a gáz-) elszámoló számlákat is.
Részt vehetek-e, ha már korábban nyertem más pályázaton?
Ez attól függ, hogy a korábbi pályázatban, milyen fejlesztés valósult meg. Ha korábban sikeresen pályáztunk napelemre, hőszivattyúra, akkor ezen a pályázaton nem indulhatunk, ez a támogatás bővítésre, kapacitásnövelésre nem, csak új napelem telepítésre kérhető. De ha egy korábbi pályázat során támogatást kaptunk nyílászáró cserére, akkor csak a napelemre benyújthatjuk pályázatunkat.
Milyen napelemre pályázhatok?
Fontos megjegyezni, hogy csak hálózatra köthető, visszatápláló napelemes rendszer támogatható, azaz szigetüzemű napelemrendszerre nem lehet pályázni. A napelem maximális kapacitása 5kW lehet, kivéve, ha hőszivattyúra is pályázunk, ez esetben ugyanis felemelték ezt a határt 14kW-ra.
Csak napelem, vagy napelem + hőszivattyús fűtés és nyílászárócsere?
Ha már egyértelműen kiderült számunkra, hogy jogosultak vagyunk a támogatásra, akkor felmerül a kérdés, hogy csak napelemre vagy napelemre + hőszivattyús fűtésre és nyílászárócserére is be szeretnénk-e adni a pályázatot. Ez persze nemcsak egyéni preferencia kérdése, ugyanis bizonyos esetekben csak a napelemre pályázhatunk, míg olyan is előfordulhat (ha túl alacsony az áram fogyasztásunk), hogy feltétlenül szükség van a hőszivattyúra is. De nézzük, mit is jelent ez pontosan!
- Hőszivattyút is szeretnék. Mi lehet az akadálya?
Az elmúlt években nagyon sokan cseréltek nyílászárót, most azonban a napelem mellé hőszivattyúra csak akkor pályázhatunk, ha a nyílászáró cserét is kérjük. Mit jelent mindez a gyakorlatban? A pályázati kiírás szerint azt, hogy hőszivattyúra és nyílászárócserére csak akkor leszünk jogosultak, ha a külső nyílászárók összfelületének 50%-a nem éri el a hatályos jogszabályban foglalt követelményértéket, melyet az energetikai tanúsítvány tartalmaz. Ebben az esetben csak napelemre pályázhatunk.
- Előfordulhat, hogy nem nyújthatom be a pályázatot csak napelemre?
Meglepő lehet a válasz, de igen! A napelem ugyanis csak akkor telepíthető, ha a napelem-panelek összesített névleges beépített teljesítménye nem haladja meg a pályázat beadását megelőző elszámolási év éves fogyasztása kWh-ban kifejezett összegének 1100-zal elosztott értékét, de legfeljebb az 5 kWp-et. Amennyiben az áramfogyasztásunk alacsonyabb, érdemes a hőszivattyú + nyílászárócserére is pályázni, így a hőszivattyú energiaigénye már megteremti a feltételt ahhoz, hogy a napelemrendszerrel valóban energia megtakarítást érjünk el, ugyanis a beruházás csak ebben az esetben támogatható.
Van esélyem nyerni 2,9-11,3 M forintot?
- Műszaki feltételek
Hogy mekkora eséllyel indulunk a pályázaton, az már nemcsak attól függ, hogy alapvetően jogosultak vagyunk-e a támogatásra. A jogosultság még önmagában kevés, ha maga az ingatlan nem felel meg a műszaki követelményeknek, azaz a tetőre nem lehet napelemet telepíteni. Ennek tipikus esete, ha a tetőn nem cserép, hanem pala van, illetve még a tető fekvése, benapozottsága is akadály lehet, ezért mindenképp válasszunk minél hamarabb a november 5-én
közzétett kivitelezői listáról
egy kivitelezőt, aki a jogi- és műszaki útvesztőben is segít eligazodni. Ha önmagában csak a tetővel van probléma, akkor lehetőség van arra, hogy a tetőt a napelem telepítésére alkalmassá tegyük, ezt azonban a pályázat benyújtását megelőzően kell megtenni, amire már nagyon szűkös az idő, ráadásul az így felmerülő költségek ebből a pályázatból nem finanszírozhatóak.
- Számít, hogy hol lakunk, és hány gyermekünk van!
Hiába felelünk meg minden jogi- és műszaki feltételnek, sajnos a keretösszeg még így is véges, ezért nem garantált, hogy nyerünk, de ha hátrányos helyzetű régióban, járásban élünk és több gyermekünk van, akkor lényegesen nagyobb az esélyünk. Az érvényes pályázatokat ugyanis egy pontrendszer alapján bírálják el, amelyben a gyermekek száma alapján 4, az ingatlan elhelyezkedése alapján 3, azaz összesen 7 pontot lehet gyűjteni.
Ezek alapján, ha az ingatlan helyszíne nem minősül kedvezményezett járásnak, akkor 1, ha kedvezményezett járásnak minősül, akkor 2, ha fejlesztendő járásnak minősül, akkor 3 pontot lehet gyűjteni. Míg a gyermekek számát illetően, akinek nincs gyermeke 1, akinek egy gyermeke van 2, akinek 2 gyermeke van 3, akinek pedig 3 vagy annál több gyermeke van összesen 4 pontot kaphat.
Érdemes tehát minden részletnek alaposan utánajárni, azt hogy például csak napelemre jogosultak vagyunk-e, ebből a kérdőívből (link) is megtudhatjuk, ha hőszivattyút is szeretnénk, akkor azonban már lényegesen bonyolultabbak a feltételek.
|
