Az otthonteremtést tervezőknek természetesen minden segítség jól jön, de emiatt biztosan nem nőtt meg érdemben a kereslet a lakáspiacon. Az elmúlt 6-7 évben több mint duplájára növekedett négyzetméterárakért pedig akkor sem lenne felelős a CSOK, ha ezt a támogatást ténylegesen ingatlanszerzésre fordították a jogosultak.
Más a helyzet, ha egy háromgyermekes család a támogatott hitellel együtt veszi igénybe a CSOK-ot. Az ebben az esetben járó 10 millió forint, illetve a mellé felvehető 10, később már 15 millió forintos kedvezményes kölcsön ugyanis már valóban jelentős összeg egy lakás árában. Csak a vissza nem térítendő 10 millió forint egy nem a legjobb, de nem is a legrosszabb helyen lévő, újépítésű, 2 hálószobás lakás árának kb. 30, egy 3 hálószobás lakásénak a 20-25 százalékát tette ki 2015-16-ban.
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az új lakás megszerzése elérhetővé vált azok számára is, akik korábban ugyanebben a méretkategóriában csak használt lakás vásárlásában gondolkodhattak. Az is fontos, hogy a vissza nem térítendő támogatás nagyrészt, vagy akár teljes egészében fedezhette hitelfelvételkor az önerőt, vagyis azok is belevághattak az otthonteremtésbe, akiknek nem volt jelentősebb megtakarításuk.
Mindezek alapján jogosnak tűnik az a feltételezés, hogy a 2-3 hálószobás lakások iránt megugró érdeklődés, az ebben a szegmensben erősödő fizetőképes kereslet jelentősen felhajthatta az árakat, a kedvezmény igénylésének feltételeit nem teljesítő kategóriában (60 négyzetméter alatti, nagy többségükben garzonok vagy 1 hálós lakások) viszont nem érvényesült a CSOK drágító hatása. Az adatok azonban mást mutatnak.
A jobb összehasonlíthatóság kedvéért a Metrodom szakértői a csoport saját beruházásában megépült IX. kerületi City Home lakópark különböző ütemeinek lakásárait vetették össze, mert itt azonos a lokáció, hasonlóak az épületek és a lakások, beleértve az egyes lakástípusok méretét is, a különbséget csupán az eltelt idő alatt megnövekedett műszaki tartalom jelentette.
A bázis a 2013-tól 2015 elejéig értékesített 120 lakásos D épület volt, ezt a 2016-18 között értékesített H-K, illetve a 2019-21 közötti L-M ütemekkel vetették össze. Az eredmények árulkodóak.
A garzonok négyzetméterára a D épülethez képest a H-K-ban 71, az L-M épületben 148 százalékkal emelkedett, miközben az 1 hálószobás lakásoké 60, illetve 127 százalékkal nőtt. A 2 hálószobás lakások a H-K-ban 66, az L-M-ben 123 százalékkal, míg az ezeknél nagyobb otthonok 58, illetve 99 százalékkal drágultak a bázishoz képest.
„Az összesítésből világosan látszik, hogy csak a két hálószobás lakások árnövekedésének üteme múlta felül az 1 hálószobásokét középtávon, de a garzonok ára még ebben az időtávban is gyorsabban nőtt az összes többi lakástípusénál. Hosszabb távon, vagyis 2018-21-re a 2 hálószobás lakások ára is kevésbé nőtt a kisebb lakásokénál, nem is beszélve a 3 hálószobás vagy nagyobb lakásokról” – mondja a vizsgálat eredményéről Kricsfalussy Tamás, a Metrodom értékesítési igazgatója.
A szakértő azt is hozzátette, nincs oka azt feltételezni, hogy a teljes lakásállomány tekintetében más eredmények jönnének ki, ezért az adatok alapján úgy látja, hogy a lakásárak megugrásáért döntően nem a CSOK a felelős.
A Metrodom Kft-t, a Metrodom Kivitelező Kft-t, és a többi, a csoporthoz tartozó céget 2012-ben, illetve az ezt követő években alapították olyan, nemzetközi befektetési társaságok, melyek évtizedek óta foglalkoztak közép-európai ingatlanfejlesztésekkel. A Metrodomhoz tartozó cégek magyar menedzsment irányítása alatt állnak, székhelyük és központjuk Magyarországon van.
A Metrodom fő tevékenysége a lakóingatlan-fejlesztés, első társasházát, a 93 lakásos Mátyás tér 10-11-et 2013-ban adta át. Az elmúlt években a Metrodom a hazai lakóház építési piac egyik vezető szereplőjévé vált, a kisebb társasházaktól, a sok száz, vagy ezer lakást is meghaladó lakóparkokig számos beruházással rendelkezik.
