Az Építési és Beruházási Minisztérium már készül március 15-re: Lázár János kiadta 12 pontját

"Az építésügyet, a településkép-védelmet és a műemlék­védelmet szabályozó összes törvényt felülvizsgáltuk, és ezeket a magyar építészetről szóló törvényben fogjuk újrarendszerezni." - fogalmazott múlt héten Lázár János. A magyar építészetről szóló törvény koncepciója a jenlegi szabályozáshoz képest számos kérdésben új irányelveket és szabályokat határoz meg, az alábbiakban az ezekhez kapcsolódó 12 alapelvet mutatjuk be.

A magyar építészetről szóló törvény célja többek között az épített örökségünk és zöldfelületeink megőrzése és védelme, a hazai városok és községek sajátos településképi értékeinek megóvása, a kiszámítható településtervezés elősegítése, a környezet- és klímavédelmi szempontok érvényesíthetősége, az építési folyamat során a tájépítészet szerepének erősítése, az épített környezetnek az érintett lakosság, illetve a társadalmi és gazdálkodó szervezetek véleményének kikérésével történő alakítása, valamint a polgári jó ízlés elősegítése és az életminőség javítása a jövőbeli beruházások során.

A korábbi szabályozáshoz képest jelentős újítás, hogy 12 alapelvet is rögzítettek a törvényben, melyeket az egész építési folyamat alatt figyelembe kell venni.

1. A polgári jó ízlés és az építészeti minőség elve: a polgári jó ízlés követelménye akkor érvényesül, ha az építési tevékenység a tudatosságra épül, figyelembe veszi az adott település építészeti kultúráját és a magyar kultúra értékeit, és összhangban van a Településképi Arculati Kézikönyvben foglalt elvárásokkal, jó példákkal.
2. A szükséges minimum elve: a tervezési és építési folyamatnak minden esetben a valós igények és a jelen állapot felmérésével kell kezdődnie, el kell kerülni a felesleges építési és bontási tevékenységeket.
3. A kritikai regionalizmus-alapú megközelítés elve: az építészetben lehetséges egyszerre hagyománytisztelő és eredeti építészeti értéket létrehozni, a helyi sajátosságok újraértelmezett felhasználásával modern, előremutató építészeti örökség alakítható ki.
4. A természeti környezet megőrzésének elve: zöldterület övezetből és erdőterület övezetből új beépítésre szánt területet kijelölni nem lehet, kivéve, ha legalább az új kijelöléssel azonos mértékű és legalább azzal megegyező biológiai aktivitás értékű csereterületet jelölnek ki.