Tehát ketyeg az óra mindenki számára, aki eddig még nem engedélyeztette, annak idején engedély nélkül fúrt kútját, és bár az engedélyezési eljárás illetékmentes, a megadásához kell a kút összes lényeges paraméterét rögzítő szakvélemény képesített és hivatalosan regisztrált vízmérnöktől vagy kútfúrótól. Ennek ára helyszíntől és vállalkozótól függően 50 ezertől akár 150 ezer forintig terjedhet - írja a Délmagyar.
Azon ingatlan tulajdonosoknak, akik telkükön nem gazdálkodnak, nem öntöznek, azaz a fúrt kút vizét kizárólag a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítésére használják elegendő az önkormányzat jegyzőjéhez benyújtani az engedélykérelmüket. A gazdálkodóknak azonban Nemzeti Földügyi Központhoz kell benyújtaniuk a kérelmet.
A bejelentés tehát 2023. 12. 31-ig szankciómentes, utána azonban vízgazdálkodási bírságot szabnak ki arra, aki bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, melynek mértéke az egymillió forintot is elérheti. 2025-től pedig műholdak segítségével, Ötnaponta végigfényképezik a földeket, így ellenőrzik majd, hogy valakinek van-e kútja, és öntöz-e.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád vármegyei szervezete Bordányban rendezett fórumot, amelyen Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságáért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára tartott tájékoztatót a közös agrárpolitika változásairól . (A közös agrárpolitika az Európai Unió mezőgazdasági támogatási rendszere.)
A helyszínen igen nagy volt a gazdák felzúdulása, ugyanis az Alföldön 50 és 100 ezer közé tehető az engedély nélküli kutak száma, melyek közül a legtöbb a Homokhátságon található. A település legnagyobb őszibarack-termesztője, Bálint László úgy nyilatkozott a Délmagyarnak, hogy
"Nincs az az apparátus, ami ezt feldolgozza. Az én becslésem szerint Bordányban van 250 gazdának közel 1000 kútja, a Homokhátságon van 15 település. Ez több ezer kút papírozását jelenti. Nincs ember, aki ezt megcsinálja. Tíz év se lenne elég rá."
