Most is erre pillantottunk rá, elsőként egy olyan grafikont rajzolva, amely három kategória négyzetméterárait mutatja meg egymás mellett:
Sötétkékkel a teljes hirdetési adatbázis használt ingatlan négyzetméterárait (házak, lakások)
Középkékkel az árcsökkentett ingatlanok négyzetméterait
Világoskékkel pedig azokat a lakásokat, házakat, amelyek az előző hónapban még szerepeltek, mostanra viszont eltűntek az adatbázisból. Ezeket hívjuk eladott lakásnak, háznak.
A fenti ábrán jól megfigyelhető, hogy az árcsökkentő tulajdonosok eredetileg minden kategóriában jóval az átlagos piaci ár fölött kezdték hirdetni az ingatlant, így jó eséllyel a vártnál alacsonyabb érdeklődés miatt korrigálták az árakat.
Ugyanilyen látványos az is, hogy az eladott - vagyis az adatbázisból az elmúlt egy hónapban eltűnt - ingatlanok ára jóval alacsonyabb nem csak az összes árcsökkentetthez képest, hanem a teljes piaci használtár-átlaghoz képest. Itt valószínűleg hirtelen sok vevőjelöltet sikerült becsábítani az árazással, és hamar nyélbe is üttetett az üzlet. Az átlagos árkülönbség országosan 10 százalékhoz közelít, Budapesten viszont jóval alacsonyabb.
Ha ingatlankategóriánként vizsgáljuk, miből mennyit hajlandóak engedni a tulajdonosok, az látszik, hogy a legjobban a telkek árát csökkentették az árváltoztató hirdetők, itt 20 százaléknál is többel lettek alacsonyabbak az árak.
Jóval kisebb mértékben, 9,68 százalékkal mentek lejjebb az árcsökkentő lakás-tulajdonosok, és csak kicsit voltak engedékenyebbek, akik házakat árulnak: itt átlagosan 11,29 százalékkal engedtek az árból.
Nem meglepő az árcsökkentett ingatlankínálat összetétele: a házak, lakások teszik ki a kínálat legjavát, ahogy azt az alábbi kördiagramm is mutatja.
Mennyiségben a harmadik leggyakoribb ingatlanfajta az árcsökkentett kínálatban a telek, ezt követik a hétvégi házak, nyaralók, és legvégül a kereskedelmi ingatlanok.
