Szeptember elején az Ingatlantájoló adatbázisában hirdetett budapesti újépítésű lakások átlagos négyzetméterára 1,53 millió forint volt, 4,8 százalékkal magasabb, mint egy éve. Az ingatlanpiacot árgus szemekkel figyelők számára ez óvatos optimizmusra adhat okot, a szeptemberi inflációs adat várhatóan ennél alacsonyabb lesz, így éves szinten ismét kis reálár-növekedést látunk.
Az előző havival összevetve viszont csökkent a lendület, augusztus elején az újépítésű lakások átlagos négyzetméterára még hajszálnyival magasabb volt: itt egy százalékos csökkentést látunk az akkori 1,55 milliós adathoz képest.
A hirdetett lakások mennyisége derakasabban nő: egy hónap alatt 3,4 százalék volt a gyarapodás, a tavaly ilyenkorhoz képest pedig 7,4 százalékkal több új ingatlant hirdetnek a portálon.
Visszafogott derűlátásra adhat okot ha megnézzük, év eleje óta hogy alakult az újépítésű ingatlanok év-per-év átlagos négyzetméterár változása és a KSH által az adott hónapra közölt év/év inflációs adat. Bár a szeptemberi inflációs számokra még várnunk kell, azt kijelenthetjük, hogy az utóbbi pár hónap mindenképpen szebb, mint az év eleje volt – még ha az ingatlanpiaci szakemberek továbbra sem dübörgő keresletnövekedésről számolnak is be.
Kerületi szinten vizsgálva az éves árváltozást erősen eltérő dolgokat találunk. Az alábbi grafikonon világoskékkel jelölt kerületekben alacsony a projektek száma, így az adatok nem megbízhatóak.
Az újépítésű projektekkel jobban eleresztett városrészek közül most kiugrik a XIII. kerület – ami viszont az elmúlt hónapokban gyengélkedett. De az is látszik, hogy jó pár kerület mutat 10 százalék körüli vagy feletti éves áremelkedést. Érdekes a XII. kerület menetelése – a csúcsnégyzetméterárú városrészek közül itt folytatódott egyedül a jelentősebb áremelkedés.
Ezt követően sokkal jellemzőbb, hogy a korábbi hónapokban a “második vonalbeli”, a legdrágábbakat körülvevő területeken indultak meg az árak. Kivétel a IX. kerület – itt azonban az elmúlt két évben olyan brutális – év/év alapon 40 százalék fölötti – növekedéseket láttunk, hogy nem meglepő, ha ez a lendület kissé megtorpant.
Ahogy a négyzetméterárak, a tipikus lakásméretek között is óriási eltérések vannak a különböző városrészekben. Ebből pedig egyenesen következik, hogy az “átlaglakás” árai között akár sokszoros szorzót is látunk.
A csúcstartó a XII. kerület, ahol az átlagos hirdetett új lakás mérete 116 négyzetméter, a vásárlóknak pedig ezért 322 millió forintot kell leszurkolniuk. A 300 millió fölötti ligában játszik még a II. kerület, ahol csaknem 130 négyzetméter az átlagos új otthon. A jóval kisebb alapterületnek köszönhetően “csak” 200 millió körüli összegekbe kerülnek az átlagos lakások a Várnegyedben, a Belvárosban és a VI. kerületben – utóbbi helyen az Operaház- Andrássy út környéki beruházások viszik fel ennyire az árakat.
A skála másik végén találjuk Erzsébetvárost. A főváros legapróbb kerületében a tipikus újépítésű otthon is picike: most éppen szűk 46 négyzetméteres, és “csak” 57,6 millióba kerül.
A most piacon lévő újépítésű lakások közül “fajlagosan” a 1,5-2 szobás és a 2,5-3 szobás kategória a leggazdaságosabb, míg legtöbbe a 3,5-4 szobás ligában kerül egy négyzetméter.
Ez persze nem különösebben meglepő, hiszen az egy- és két hálószobás lakások teszik ki a kínálat legnagyobb részét, ez a két kategória az összes hirdetett új otthon kétharmadát lefedi.
