Korábban már beszámoltunk róla, hogy a terézvárosiak szeptember közepén egy helyi szavazáson úgy döntöttek, hogy betiltják az Airbnb-típusú szálláshelyek működését. Zsidai Zoltán Roy, a Magyar Éttermi Szövetség elnöke az InfoRádióban osztotta meg álláspontját a kérdésről, melyben elhangzott, hogy a beavatkozást túl intenzívnek tartja, és úgy gondolja, hogy a kormánynak egy évet kellene szánnia a szabályozás pontos kidolgozására.
A polgármester ígérete szerint az október végén tartandó testületi ülésen előkészítik azt a rendelettervezetet, amely szerint 2026. január 1-jétől ezeknél a szálláshelyeknél a kiadható napok száma nulla lenne.
A Magyar Éttermi Szövetség érintettnek tekinti magát az ügyben, és javaslatokat tett a helyzet rendezésére. Zsidai Zoltán Roy szerint a rövid távú lakáskiadás kérdése két fő okból is különösen fontos. Egyrészt, mert a turizmus jelentős szerepet játszik a gazdaságban, másrészt, mert Budapest szálláshelyeinek közel 60 százaléka ebből a szektorból származik.
„Ez a kérdés túl fontos ahhoz, hogy egy kerületben mindössze háromezer ember szavazata alapján, szakmai megfontolások nélkül tiltsák be az ilyen lakásokat. Ez egy túlságosan radikális beavatkozás, és rossz precedenst teremthet a turizmus egészének” – fejtette ki véleményét Zsidai a rádióban.
A Magyar Éttermi Szövetség javasolja, hogy a kormány szánjon egy évet a probléma szakszerű szabályozásának kialakítására. Ezen idő alatt egy szakmai csoport végezzen piaci elemzést, vizsgálja meg a nemzetközi gyakorlatokat, és folytasson konzultációkat a szakmai szervezetekkel. Ennek alapján olyan szabályozást kell kidolgozni, amely akár európai szinten is példaként szolgálhat.
Az elnök elismeri, hogy szükség van szabályozásra, különösen Budapest belső kerületeiben és a világörökségi területeken, de nem tartja indokoltnak egy országos hatályú jogszabály bevezetését. Fontosnak tartják az egyenlő versenyfeltételek megteremtését, ezért a szabályozásnak biztosítania kell a közteherviselés és a versenysemlegesség érvényesülését.
Zsidai szerint tévedés az a nézet, hogy ezek a lakások visszatérnének a hosszú távú bérbeadási piacra, és hogy ez megoldaná Budapest lakhatási problémáit. A befektetők számára, akik ezekbe az ingatlanokba fektettek, a tilalom ellehetetlenítené üzleti terveiket.
Az Airbnb-tilalom érzékenyen érintené a budapesti reggelizők, éttermek és élelmiszerüzletek forgalmát is, hiszen ezzel egy jelentős turistacsoportot zárnának ki. Budapest nem rendelkezik elegendő szállodai kapacitással ahhoz, hogy a jelenlegi turistaforgalmat is kiszolgálja, pedig a város még több látogatót is tudna fogadni – például Prágához képest másfélszer több turistát.
„Budapest képes lenne még több látogatót fogadni anélkül, hogy a város élhetetlenné válna” – mondta Zsidai, hozzátéve, hogy a vendégek különböző szegmenseket képviselnek, és a rövid távú lakáskiadás korlátozásával egy fontos csoportot veszít el a város, akik más úti célokat keresnének.
