A magyar lakáspiac az elmúlt másfél évtizedben óriási átalakulásokon ment keresztül. Most azonban egyre világosabb, hogy a korábbi megoldások nem bizonyultak válságállónak - írja cikkében Farkas Tibor, az Economx ingatlanpiaci szakértője. A kormány új tervekkel állt elő, amelyek akár megoldást is hozhatnak – vagy épp tovább mélyíthetik a problémákat.
Lakásstratégia 2035: Forradalom vagy ismételt kudarc?
A szeptemberben bemutatott Magyar Nemzeti Lakásstratégia 2035 ambiciózus célokat fogalmaz meg: évente 25-30 ezer új lakás építése, a fiatalok lakáshoz jutásának támogatása és az ingatlanfejlesztők ösztönzése. De vajon ezek a lépések elegendőek lesznek a lakhatási válság enyhítésére?- Újlakásokra fókuszálás: A kormány a szociális bérlakás-program helyett inkább az újépítésű lakások építését támogatja.
- Adókedvezmények és szabályozások: Az állami beavatkozások helyett az ingatlanpiac ösztönzésére helyezik a hangsúlyt.
A lakásárak szárnyalása: Megállíthatatlan spirál?
Míg a nyugati országokban a bérlakás-piac az alap, Magyarországon továbbra is a tulajdonszerzés az elsődleges cél. Az árak azonban elszálltak, a bérek pedig nem tartják a lépést.Az elmúlt évtizedben a magyar ingatlanárak európai szinten is kiemelkedő mértékben emelkedtek. A szigorú feltételek miatt az állami támogatásokkal elérhető lakások száma minimális – például az alacsony kamatozású hitellel vásárolható lakások mindössze 1%-a felel meg a kritériumoknak.
A lakhatási övezetek: Az ingatlanpiac új játékszabályai
Az egyik legérdekesebb javaslat a szabályozott lakhatási övezetek létrehozása, amelyek a nagyvárosokban és agglomerációikban biztosítanák a lakásépítések feltételeit. De mit jelent ez a gyakorlatban?- Vegyes tulajdonú tőkealapok: Az ingatlanfejlesztők számára kedvező finanszírozási lehetőségeket kínálnának.
- Regionális különbségek kezelése: Az ország eltérő életszínvonala és gazdasági helyzete kihívásokat jelent az egységes megvalósításban.
- Kérdéses infrastruktúra: Az új lakóövezetek fejlesztése gyakran nem követi az infrastruktúra bővítését, ami a jelenlegi agglomerációs problémákhoz hasonló gondokat okozhat.
Bérlakás-program: Szükségszerű lépés, de mikor?
Bár a kormány egyelőre elutasítja az állami bérlakás-programot, hosszú távon ez elkerülhetetlennek tűnik. Ha az árak tovább nőnek, egyre kevesebb ember engedheti meg magának a tulajdonszerzést.- Korlátozott kapacitások: A múltbéli tapasztalatok és a jelenlegi szakértelem hiánya akadályozhatja a program bevezetését.
- Nyugati példa: Sok országban a bérlakás-piac stabil megoldást jelent a lakhatási problémákra.
Rozsdaövezetek: A városi szövet megmentése vagy újabb illúzió?
A rozsdaövezeti akcióterületek fontos szerepet játszanak a városi lakhatás problémáinak enyhítésében. Az 5%-os áfa-visszatérítési lehetőség vonzó, de vajon elég?- Zöldterületek és közösségi terek: Az akcióterületek zöld megoldásokat kínálnak, de az infrastruktúra fejlesztése itt is kulcsfontosságú.
- Városi integráció: Az elhagyott ipari területek beépítése hosszú távon is javíthatja a városi életminőséget.
Mire számíthatunk?
A lakhatási válság megoldása rendkívül összetett feladat. Bár az új stratégia ígéretes elemeket tartalmaz, a megvalósítás számos kérdést vet fel. Vajon sikerül a kormánynak valódi változásokat hozni, vagy a lakáspiacon továbbra is a káosz uralkodik?
Lakást, házat vennél? Új építésűt vagy használtat keresel? Itt biztosan rátalálsz!
