Sokakat érint, kevesen beszélnek róla: vajon tényleg emelik a nyugdíjkorhatárt Magyarországon? Cikkünkből kiderül, mi vár a magyar nőkre és férfiakra.
Hiába hallani egyre többet az uniós nyugdíjkorhatár-emelésekről, Magyarországon egyelőre nem készül újabb drasztikus lépés – legalábbis a következő években. De ne dőljünk hátra: 2035 után robbanhat az időzített bomba, amikor a Ratkó-unokák elérik a nyugdíjkorhatárt. Ez akár 400 ezer új nyugdíjast is jelenthet – a rendszer terhei pedig ugrásszerűen megnőhetnek.
A férfiak különösen aggódnak – és nem véletlenül!
Míg a nők a Nők40 révén korábban elmehetnek nyugdíjba, a férfiaknak nincs ilyen kiskapu – így egy esetleges korhatáremelés őket ütheti meg legjobban. Sokan már most úgy érzik, hogy méltánytalan a rendszer: „Minek a nyugdíj, ha úgysem éljük meg?” – hangzik el gyakran. És bár a statisztikák szerint a férfiak 73%-a megéri a 65. életévét, a nyugdíjban töltött évek száma náluk alig haladja meg a 13 évet. Ez kevesebb, mint bármelyik nyugat-európai országban.
Mi áll a háttérben? Nem csak pénz kérdése!
Sokan hiszik, hogy a korhatáremelés célja a költségcsökkentés – valójában azonban az aktív évek meghosszabbításáról van szó. Minél tovább dolgozunk, annál több járulék folyik be, és annál később kell a nyugdíjat fizetni. De a magyarok egészségi állapota – különösen a férfiaké – ezt egyelőre nem bírná el.
2035: az év, amikor minden megváltozhat
A szakértők szerint a valódi fordulat 2035 után jöhet, amikor több százezer új nyugdíjas lép be a rendszerbe. Ez az a pont, amikor a kormány kénytelen lehet újra elővenni a korhatáremelés kérdését. Ha ez megtörténik, az évtizedekre meghatározhatja a magyar idősek életét.
Európa már lépett – mi következünk?
Miközben nálunk még nyugalom van, 13 uniós ország már bevezette a dinamikus nyugdíjkorhatár-modellt, azaz a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz igazítják. Hollandiában 2025-től már ezt a modellt alkalmazzák, Svédországban pedig 64 és 70 év között választható a nyugdíjba vonulás – az összeg pedig az életjáradék számítástól függ.
Magyarországon viszont 2010 óta már három évet emelkedett a korhatár, és jelenleg is magasabb, mint 11 uniós tagállamban. Ennek ellenére az EU tovább nyomja: azt javasolják, hogy a magyar rendszer is igazodjon a várható élettartamhoz. Egyelőre azonban a kormány hallgat – legalábbis most még.
És ami a legfontosabb: mit tehetsz te?
A szakértők szerint nemcsak az államon múlik a nyugdíjas évek hossza és minősége. Az idő előtti halálozás, főleg a férfiak körében, életmódbeli kérdés is: több mozgás, kevesebb stressz, jobb étkezés és erősebb társas kapcsolatok jelenthetik a kulcsot a hosszabb, egészségesebb nyugdíjas évekhez.
Egyre több szó esik a fentiek miatt a minél korábban elkezdett öngondoskodás fontosságáról is; nagyon sok huszonéves kezd el kis összeget félretenni már most valamilyen nyugdíjalapba. Persze adódik a kérdés: ki tudja, mi lesz akkor a világban - egy biztos: mivel számos olyan konstrukció létezik, ahol a félretett összeg kivehető, mindenképpen okos döntés előrelátónak lenni. Ehhez azonban munka szükséges, abból pedig több ezer lehetőség fut hazánk egyik legrégebbi állásgyűjtő oldalán. Ha állást keresel, vagy váltanál, nézz szét a jobinfo.hu kínálatában!
