Egyre durvább fordulatot vesz a Nyugat-Magyarországot érintő azbesztügy: osztrák bányákból származó, rákkeltő anyagot tartalmazó kőzúzalék kerülhetett utakba, parkolókba – és most sorra derül ki, mennyi helyen lehet jelen - olvashatjuk a Portfolio cikkében.
A történet már nem egy város problémája. A kérdés most az: mekkora a valós kitettség, és ki fizeti meg a több milliárdos számlát?
Egy városból indult – most már rég nem ott tartunk
Az ügy Szombathelyen robbant be, ahol már azonnali intézkedésekre volt szükség: lezárások, locsolás, maszkviselés.
Gyorsan kiderült azonban, hogy nem elszigetelt esetről van szó.
Kőszegen szintén korlátozásokat vezettek be, míg Sopronban egyelőre nincs bizonyított érintettség – de ott is vizsgálódnak. Közben a hatóságokhoz tömegével érkeznek a bejelentések.
Veszélyhelyzet? Még mindig nincs kimondva
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Szombathely vezetése már kérte az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetését – egyelőre hiába.
A háttérben óriási pénzek mozognak: az utak mentesítése előzetesen 2–3 milliárd forintba kerülhet, miközben a szükséges forrás még nem áll rendelkezésre.
Közben politikai szinten is készül valami:
Ágh Péter, országgyűlési képviselő szerint:
„a kormány témában egy széleskörű határozatot fogadott el, amely hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben”.
Miért ennyire durva ez az egész?
Az azbeszt önmagában nem feltétlenül veszélyes – amíg nem kerül a levegőbe.
A probléma ott kezdődik, amikor az utakban lévő anyag porlani kezd. A forgalom és a szél folyamatosan felkavarja a port, így az belélegezhetővé válik – és bizonyos formái súlyosan rákkeltők.
A mérések több helyen sokkoló eredményeket hoztak:
• volt, ahol a kőzúzalék fele azbeszt volt
• máshol a levegőben mért értékek többszörösen meghaladták a határértéket
Ez indította el a hatósági vizsgálatokat és a sürgős helyi intézkedéseket.
Orbán István, a Vas Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója szerint:
„a mérések során keletkezett összes rendelkezésre álló információt átadják a rendőrségnek és az ügyészségnek”.
Szombathelyen már komoly a helyzet
Az oladi városrészben közel 12 kilométernyi útszakasz lehet érintett, több mint ezer ember közvetlen környezetében.
A város drasztikus lépéseket tett:
• folyamatos locsolás a por csökkentésére
• 10 km/órás sebességkorlátozás
• nehéz járművek kitiltása
• utak és parkolók lezárása
A lakosok maszkot kaptak, és konkrét utasításokat arra, hogyan védekezzenek.
Egy új építésű környék lett gócpont
Az Oladi Plató különösen érzékeny terület: az elmúlt években rengeteg új ház épült itt, így a kitettség nemcsak a lakókat, hanem az építkezéseken dolgozókat is érintheti.
És ez még nem minden.
A hatóságok szerint már 17 településről érkezett bejelentés azbesztgyanús szennyezésről, összesen 61 esetben.
Ki fizet ezért?
A történet itt válik igazán keménnyé.
Kovács Benedek, a Fehérváry Horányi Kovács Baker & McKenzie partner ügyvédje szerint:
„A környezetkárosítás büntetőjogi tényállás szempontjából alapos gyanú merült fel, hiszen a kormány hivatalosan kijelölt szakértője egyértelműen kimutatta a rákkeltő anyagokat a kőzetben és a levegőben is”
Az önkormányzatok a kivitelezőkre háríthatják a felelősséget, a lakosok pedig kártérítést követelhetnek:
• ingatlanérték csökkenés miatt
• életminőség-romlás miatt
De ez nem lesz gyors.
„Ha a vállalkozó nem fizet az önkormányzatnak, akkor több éves perekről beszélünk”
– mondta Kovács Benedek.
És hozzátette:
„Ezekben az ügyekben a legjobb mindig megegyezni”
– hangsúlyozta Kovács Benedek.
Már most látszik: komoly következményei lehetnek
Egyelőre az ingatlanpiacon még nem látszik azonnali hatás.
Ballagó Antal, az Otthontérkép Csoport - Mapsolutions Zrt. vezérigazgatója szerint:
„Talán egy hónap is kell ahhoz, hogy ezt ki lehessen mutatni”.
Az egészségügyi kockázat: ijesztő időzítés
A lakossági fórumon elhangzottak szerint a legsúlyosabb probléma, hogy az azbeszt hatása nagyon későn jelentkezik.
• 20–30–40 év múlva alakulhatnak ki daganatos betegségek
• nincs általános szűrés a korai felismerésre
És ami talán a legnyomasztóbb: nincs olyan kezelés, amely eltávolítaná az azbesztrostokat a tüdőből.
Kőszeg és Sopron: mindenki figyel
Kőszegen már konkrét lépések történtek:
• parkolók lezárása
• forgalomkorlátozás
• laborvizsgálatok indítása
Sopronban egyelőre nincs bizonyított érintettség, de a város saját méréseket rendelt el.
Egyre nagyobb a térkép
A bejelentések már számos települést érintenek, többek között:
Bozzai, Bozsok, Csepreg, Dozmat, Gencsapáti, Hegyhátsál, Kám, Kőszegdoroszló, Lukácsháza, Magyarlak, Magyarszombatfa, Őriszentpéter, Sé, Torony és Vát.
A következő hetek kulcskérdése: hol és milyen mértékű a szennyezés, és milyen gyorsan lehet beavatkozni.
Mi áll a háttérben?
A történet gyökere évekre nyúlik vissza.
2016 óta több ezer tonna, részben osztrák bányákból származó kőzúzalék érkezhetett Magyarországra – egyszerű okból: olcsóbb volt.
Most az a kérdés: ebből mennyi tartalmazott azbesztet.
Ausztriában is forr a helyzet
A burgenlandi bányák bezárása után komoly vita alakult ki.
Az üzemeltetők szerint a mérések hibásak voltak, és vitatják a döntés megalapozottságát. Eközben már munkahelyek szűntek meg, és csődkockázatról beszélnek.
A hatóságok viszont egyértelműek: közegészségügyi kockázat esetén a gyors beavatkozás indokolt.
Még a megoldás sem egyszerű
Szombathelyen az eredetileg tervezett megoldásról kiderült, hogy nem működik.
A városvezetés szerint azonban találtak egy új technológiát, amely
„akár másfél hónap alatt képes lehet a kiporzást érdemben csökkenteni vagy megszüntetni, és a későbbi útépítést sem akadályozná”
– mondta Nemény András, Szombathely polgármestere.
Ami most jön, az mindent eldönthet
A hatóságok azt kérik: aki gyanús anyagot lát, jelezze.
A következő hetekben dől el:
• mekkora a valós érintettség
• milyen gyorsan lehet kezelni a helyzetet
• és ki viseli végül a felelősséget
Egy dolog viszont már most biztos: ez már nem egy helyi ügy – hanem egy országos probléma kezdete lehet.
