Évek óta várt fordulat jöhet a magyar gazdaságban: akár 16,4 milliárd eurónyi, vagyis mintegy 6000 milliárd forintnyi uniós forrás válhat elérhetővé Magyarország számára. A brüsszeli megállapodás nemcsak a gazdaság egészére lehet komoly hatással, hanem az építőipar, az infrastruktúra-fejlesztések és az ingatlanpiac számára is új lendületet hozhat - derül ki a Magyar Építők cikkéből.
A bejelentést Magyar Péter miniszterelnök tette Brüsszelben, miután megállapodás született az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel. A megállapodás értelmében több lépcsőben nyílhat meg Magyarország előtt az elmúlt években befagyasztott vagy feltételekhez kötött uniós források jelentős része.
Hatalmas összegről van szó: ennyi pénz rég nem érkezhetett egyszerre
A megállapodás egyik legfontosabb eleme, hogy a reformok és a vállalt beruházások teljesülése esetén Magyarország akár 10 milliárd eurónyi támogatáshoz juthat hozzá a Next Generation EU programból.
Emellett az Európai Bizottság felszabadította a korábban visszatartott, 4,2 milliárd euró értékű kohéziós forrásokat is. További 2,2 milliárd euró válhat elérhetővé bizonyos oktatási és akadémiai reformok végrehajtásával.
Összesen tehát 16,4 milliárd euróról beszélünk, ami nagyjából 6000 milliárd forintnak felel meg. Ez akkora összeg, amely a magyar éves költségvetés jelentős részével vetekszik.
Az építőipar végre fellélegezhet?
A források felszabadítása különösen fontos lehet az elmúlt időszakban nehézségekkel küzdő építőipar számára. Az ágazatot az elmúlt években egyszerre sújtotta a beruházások visszaesése, a magas finanszírozási költség, valamint számos állami projekt elhalasztása vagy leállítása. Egy ekkora forráscsomag azonban újraindíthat több olyan fejlesztést, amely eddig forráshiány miatt nem valósulhatott meg.
A szakértők szerint különösen a nagy infrastruktúra-beruházások, az állami építkezések és a közlekedési projektek kaphatnak új lendületet.
Lakást, házat vennél? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
Vasutak, utak, vízgazdálkodás: itt indulhatnak el a milliárdok
A brüsszeli sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy a kohéziós források jelentős részét konkrét fejlesztési célokra lehet majd felhasználni.
A támogatásokból többek között:
- közlekedési fejlesztések valósulhatnak meg,
- korszerűsíthetik a vasúti infrastruktúrát,
- fejleszthetik a vízgazdálkodási rendszereket,
- egészségügyi és szociális beruházások indulhatnak,
- környezetvédelmi projektek kaphatnak támogatást,
- valamint a kis- és középvállalkozások is jelentős forrásokhoz juthatnak.
Mindez közvetlenül növelheti az építőipari megrendelések számát, ami a kivitelező cégek és beszállítók számára is kedvező hír lehet.
Jönnek az új HÉV-ek és InterCity-kocsik?
A megállapodás egyik leglátványosabb eleme a közlekedési járműpark megújítása lehet. A tervek szerint 1,8 milliárd euró állhat rendelkezésre új HÉV-szerelvények és InterCity-kocsik beszerzésére. Ez nemcsak az utazási komfort javulását jelentheti, hanem jelentős megrendeléseket is generálhat a kapcsolódó iparágak számára.
A vasúti fejlesztések ráadásul hosszabb távon az ingatlanpiacra is hatással lehetnek, hiszen a jobb közlekedési kapcsolatok hagyományosan növelik az érintett térségek vonzerejét.
Nem automatikusan érkezik a pénz
Fontos ugyanakkor, hogy a teljes összeg nem érkezik meg automatikusan. Az Európai Bizottság szerint a források lehívása továbbra is meghatározott reformokhoz és beruházási célok teljesítéséhez kötött. A pénzek folyósítása így több lépcsőben történhet, és a vállalások teljesülése kulcsszerepet játszik majd a folyamatban.
Ennek ellenére a mostani megállapodás egyértelmű jelzés arra, hogy Magyarország számára újra megnyílhatnak azok a források, amelyek hosszú ideje bizonytalanságban voltak.
Új korszak kezdődhet a beruházásoknál?
A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a felszabaduló források milyen gyorsan jelennek meg a gazdaságban és a beruházásokban.
Ha a projektek valóban elindulnak, az az építőipar számára az elmúlt évek egyik legnagyobb fordulatát hozhatja. Több ezer milliárd forintnyi fejlesztés, új közlekedési beruházások, infrastruktúra-fejlesztések és vállalkozásokat támogató programok indulhatnak el.
A mostani megállapodás tehát jóval többről szól, mint egy egyszerű brüsszeli egyezségről. A tét az, hogy a következő években milyen ütemben fejlődhetnek a magyar városok, közlekedési hálózatok és gazdasági térségek.
