Magyarország Európa egyik legnagyobb geotermikus energia-potenciáljával rendelkezik, mégsem sikerült kiaknázni ezt a kivételes adottságot. Miközben a földhő hosszú távon jelentősen csökkenthetné az ország földgázfüggőségét és erősíthetné az energiabiztonságot, a szakmai szervezetek szerint a fejlesztéseket évek óta bürokratikus akadályok, átláthatatlan szabályozás és rossz döntések hátráltatják. Egy szakértő szerint ráadásul közpénzből finanszírozott milliárdok veszhettek el úgy, hogy azok kézzelfogható eredményt alig hoztak - olvashatjuk az Economx oldalán.
Óriási lehetőség rejlik a föld alatt
A geotermikus energia hasznosítása világszerte egyre nagyobb figyelmet kap, hiszen a nap- és szélenergiával szemben folyamatosan rendelkezésre álló, időjárástól független energiaforrásról van szó.
Magyarország ebből a szempontból kivételes helyzetben van. Az Ember energiaügyi elemzőközpont becslése szerint Európában az alacsony költséggel megvalósítható geotermikus projektek összesen mintegy 50 gigawattnyi kapacitást jelenthetnek, amely körülbelül 30 millió otthon energiaellátását biztosíthatná. Ezen belül hazánk rendelkezik a legnagyobb, mintegy 28 gigawattos kiaknázatlan potenciállal.
A 2024-ben bemutatott Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció szerint Magyarország jelenleg évente 9 petajoule geotermikus energiát termel, ami az ország teljes hőtermelésének nagyjából 6,5 százalékát adja. A stratégiai cél az, hogy ez az arány 2035-re akár 25–30 százalékra emelkedjen, amivel évente 1–1,2 milliárd köbméter földgáz kiváltása válhatna lehetővé.
A szakma szerint azonban messze vagyunk ettől
A kedvező adottságok ellenére a geotermikus beruházások lassan haladnak. Az Állami Számvevőszék 2025-ös jelentése szerint az engedélyezési rendszer túl bonyolult, a hatósági eljárások elhúzódnak, a szabályozás pedig nem kezeli megfelelően a mélyfúrások jelentős műszaki és pénzügyi kockázatait.
A jelentés arra is rámutatott, hogy a beruházók gyakorlatilag egyedül viselik a projektek kockázatait, mivel nem alakult ki olyan állami garanciarendszer, amely megosztaná a több milliárd forintos kutatások bizonytalanságát.
Családi házat keresel geotermikus fűtéssel? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
Ennél is keményebben fogalmaz a szakmai szervezet
Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnöke szerint a nyilvánosság elé került ÁSZ-jelentés már csak töredéke annak, amit eredetileg elkészítettek.
Állítása szerint a dokumentumból több, a geotermikus energia szabályozását érintő kritikus megállapítást is eltávolítottak. Ezek között szerepelt az a megjegyzés is, hogy a 2023-ban létrehozott Geotermikus Energia Bizottság működése még a jogbiztonság alapvető követelményeinek sem felelt meg.
A szakember szerint nem véletlen, hogy a kormány időközben már ennek a testületnek a megszüntetését is kezdeményezte.
Milliárdos projektek, amelyek eredményei máig kérdésesek
A Magyar Geotermális Egyesület szerint az elmúlt években számos olyan fejlesztés valósult meg közpénzből, amelyekre milliárdokat fordítottak, miközben azok eredményei nem váltak nyilvánosan megismerhetővé. Az egyesület azt állítja, hogy több kutatás szakmai következtetése sem hozzáférhető, így nehéz megítélni, hogy a támogatások valóban elősegítették-e a geotermikus energia fejlődését.
A szervezet szerint az önkormányzatok is háttérbe szorultak a pályázati rendszerben, holott éppen a helyi közösségek lehetnének a geotermikus energia legfontosabb haszonélvezői, hiszen ezt az energiát jellemzően ott termelik meg, ahol fel is használják.
Újabb probléma közeleg: kötelező lesz a visszasajtolás
A szakma szerint az egyik legsürgetőbb feladat a kitermelt termálvíz visszasajtolásának kérdése. Bár már húsz éve ismert, hogy 2027 végétől ez általános kötelezettség lesz, a szükséges technológiai háttér és gyakorlati tapasztalat még ma sem áll széles körben rendelkezésre.
A legtöbb hazai szereplő sem megfelelő infrastruktúrával, sem elegendő tőkével nem rendelkezik ahhoz, hogy időben megfeleljen az új előírásoknak.
"Szinte mindent újra kellene gondolni"
Szita Gábor szerint nem részmegoldásokra, hanem teljes szemléletváltásra lenne szükség. Úgy véli, elsőként meg kell akadályozni, hogy azok a szereplők, akik az elmúlt másfél évtizedben jelentős közpénzeket költöttek el érdemi eredmények nélkül, továbbra is meghatározó szerepet töltsenek be az ágazatban.
Emellett átláthatóbb és kiszámíthatóbb jogszabályi környezetet, egyszerűbb engedélyezési rendszert, valamint teljesen új támogatási konstrukciókat sürget, hogy a beruházások ne csak néhány kiváltságos szereplő számára legyenek elérhetők.
Nem csak Magyarország küzd a problémákkal
Bár a hazai helyzet sok kritikát kap, az Európai Unió sem halad olyan gyorsan, mint azt a szakma szeretné. Az Európai Parlament és az Európai Tanács már 2024-ben kezdeményezte egy európai geotermikus stratégia kidolgozását, valamint egy Geotermikus Akcióterv elkészítését, ezek azonban máig nem valósultak meg.
A szakértők szerint az uniós döntéshozatal túl lassú, miközben a világ más térségeiben a geotermikus energia fejlesztése jóval gyorsabb ütemben halad.
Egyre nagyobb lehet a lemaradás
A geotermikus energia a nemzetközi szakmai szervezetek szerint az egyik legfontosabb, folyamatosan rendelkezésre álló megújuló energiaforrás lehet a következő évtizedekben. Magyarország természeti adottságai alapján akár az európai élvonalba is tartozhatna ezen a területen, a szakma szerint azonban ehhez nem elegendő a kedvező geológiai háttér.
A beruházások felgyorsításához kiszámítható szabályozásra, egyszerűbb engedélyezési folyamatokra, hatékonyabb állami támogatásokra és átláthatóbb döntéshozatalra lenne szükség. Enélkül fennáll a veszélye annak, hogy az ország továbbra sem tudja kihasználni egyik legnagyobb energetikai adottságát, miközben a nemzetközi verseny egyre gyorsabb ütemben halad előre.
