Miközben Terézvárosban már betiltották a rövid távú lakáskiadást, az Európai Bizottság egészen más irányba indulhat el. Új javaslata szerint ugyanis nem lehetne általános Airbnb-tilalmat bevezetni: a korlátozásokhoz bizonyítani kellene, hogy a rövid távú lakáskiadás valóban súlyosbítja a helyi lakhatási problémákat - derül ki az Economx cikkéből.
Az Európai Bizottság szeptember 9-én mutatta be megfizethető lakhatásról szóló törvényjavaslatát, amely a lakhatási nehézségekkel küzdő városoknak és térségeknek nyújtana segítséget. A tervezet egyik fontos eleme a rövid távú lakáskiadás szabályozása, amely különösen a nagyvárosokban és a népszerű turisztikai célpontokon vált vitatémává.
A Bizottság szerint ezeken a területeken a lakások egy részét turisztikai szálláshelyként, második otthonként vagy befektetési céllal használják, ami csökkentheti a hosszú távú lakhatásra elérhető ingatlanok számát. Ugyanakkor a rövid távú kiadás munkahelyeket teremthet, bevételt biztosíthat, és a helyi vállalkozásoknak is előnyös lehet. Ezért a korlátozásoknak a helyi sajátosságokhoz kellene igazodniuk.
Nem elég, ha egyszerűen drágák a lakások
Az uniós javaslat szerint a magas lakásárak önmagukban még nem indokolnák a rövid távú lakáskiadás korlátozását. A helyi hatóságoknak objektív adatokkal kellene igazolniuk, hogy az adott területen valóban lakhatási nyomás alakult ki, és ebben a rövid távú kiadásnak is szerepe van.
A tervezet egyik mérőszáma a lakásárak és a jövedelmek aránya: ha egy átlagos lakás megvásárlásához legalább nyolc évnyi jövedelem szükséges, az már a lakhatási nehézségek egyik jele lehet. A hatóságoknak azt is vizsgálniuk kellene, hogyan változott ez az arány az elmúlt tíz évben, és várhatóan enyhül-e a helyzet a következő három évben.
A korlátozáshoz azt is bizonyítani kellene, hogy az intézkedést megelőző három évben a rövid távú lakáskiadás ténylegesen rontotta a lakások elérhetőségét vagy megfizethetőségét.
Nem minden Airbnb-tulajdonost érintene a szigorítás
A javaslat elsősorban az üzletszerű, nagyobb léptékű lakáskiadást célozná. A hatóságoknak figyelembe kellene venniük például, hogy egy házigazda hány ingatlant kínál rövid távra, és milyen gyakran adja ki azokat.
A saját lakóhely időszakos kiadását nem lehetne korlátozni, mivel ez általában nem vonja ki tartósan az ingatlant a hosszú távú lakáspiacról. A korlátozások legfeljebb öt évre szólhatnának, és csak újabb vizsgálat után lehetne meghosszabbítani őket.
A Bizottság szerint a lakhatási válságot önmagában a rövid távú kiadás korlátozása sem oldaná meg. Ehhez a lakáskínálat bővítésére, különösen a szociális és megfizethető otthonok számának növelésére is szükség van.
Az Airbnb-platformoknak is szigorúbb szerep juthat
Az új javaslat a rövid távú szálláshelyekre vonatkozó, 2024-ben elfogadott uniós adatgyűjtési rendeletre is épít. A hatóságok az összegyűjtött adatok alapján mérhetnék fel, hogy indokolt-e a korlátozás egy adott térségben.
Ellenőrizhetnék a szálláshelyek regisztrációs számait, és előírhatnák a megfelelő azonosítóval nem rendelkező hirdetések eltávolítását. Így az Airbnb-hez hasonló platformoknak is nagyobb szerepük lehetne a helyi szabályok betartatásában.
A cél azonban nem az egységes tiltás, hanem a helyi lakáspiaci helyzethez igazodó szabályozás. A döntésnél azt kellene vizsgálni, hogy a rövid távú kiadás mekkora részt képvisel a lakásállományból, és bizonyíthatóan rontja-e a lakhatási lehetőségeket.
Magyarország szembe megy az uniós iránnyal?
Magyarországon Terézváros már bevezette a rövid távú lakáskiadás tilalmát, noha a népszavazáson a jogosultak kevesebb mint ötöde vett részt. A tiltást mindössze 3265 választó támogatta, ami a kerület választópolgárainak körülbelül 11 százaléka.
Rege Mihály, a Felelős Szálláskiadók Szövetségének elnöke az Economxnak azt mondta, hogy az uniós javaslat összhangban van a szervezet álláspontjával: a korlátozások előtt objektív bizonyítékokra és hatásvizsgálatokra lenne szükség. Szerinte a terézvárosi tiltás eredményességét sem támasztják alá az első év adatai.
A szövetség elnöke szerint 2025-ben és 2026 májusában egyaránt 280 ezer forint volt a kerületi átlagos bérleti díj, miközben a tiltást nem alkalmazó V. kerületben ugyanekkor 350 ezer forintot mértek. Rege úgy véli, hogy az uniós javaslat feltételei alapján nehéz lenne megindokolni a terézvárosi korlátozást.
A szövetség arra is felhívja a figyelmet, hogy a budapesti lakásállomány mintegy 1 százalékát teszik ki a rövid távon kiadott ingatlanok, miközben a 2022-es népszámlálás több tízezer üres lakást talált a fővárosban. Szerintük ezért az üres ingatlanok piacra kerülésének ösztönzése és az új lakások építése is fontos lenne.
Négy javaslattal állt elő a szálláskiadók szövetsége
A Felelős Szálláskiadók Szövetsége augusztusban négy javaslatot küldött a kormánynak. Elsőként egységes országos szabályozást sürgetnek a kerületenként eltérő előírások helyett, amelyek szerintük kiszámíthatatlanná teszik a működést a jogszerűen tevékenykedő kisvállalkozások és befektetők számára.
Második javaslatuk a terézvárosi tiltás első évének független, kontrollcsoportos vizsgálata. Emellett azt szeretnék, ha az elemzés elkészültéig egy évvel meghosszabbítanák a 2026 végéig érvényes budapesti nyilvántartásba vételi moratóriumot.
Harmadikként azt kérik, hogy valamennyi szálláshelytípus lakófunkcióra gyakorolt hatását azonos szempontok alapján vizsgálják. Végül szerintük azt is fel kellene tárni, miért áll üresen ennyi budapesti lakás, és hogyan lehetne ezeket a piacra juttatni.
Rege Mihály szerint az uniós tervezet alapelvei Magyarországon is alkalmazhatók lennének: ahol adatok igazolják a problémát, ott arányos és időben korlátozott intézkedésekre lehet szükség. Ahol viszont nem bizonyítható a rövid távú lakáskiadás káros hatása, ott a tiltás helyett további vizsgálatokat tart indokoltnak.
