Mit tegyünk, vagy éppen ne tegyünk akkor, ha a kinézett kéglinek zavaros a tulajdonosi köre?
Aranyszabály, hogy soha ne adjunk oda pénzt a „tulajdonosként” bemutatkozó vagy az eladó képviseletében megjelent személynek addig, míg meg nem győződtünk arról, hogy valóban az illető tulajdonosa az ingatlannak, illetve valóban jogosult a tulajdonos nevében eljárni, kivéve persze, ha szeretünk kockáztatni, és ketrec nélkül beugrani a cápákkal hemzsegő habok közé.
Akkor se adjuk be a derekunkat, ha azzal akarnak nyomást gyakorolni, hogy sok az érdeklődő, ma-holnap már el is vihetik a házat. Jobban járunk, ha a pénz a zsebünkben marad addig, amíg leellenőrizzük a tulajdonost és az ingatlant.
A tulajdoni lap alapján megállapítható tulajdonost már „összevethetjük” azzal, aki tulajdonosként mutatkozik be nekünk. Kérjük el az illető személyi igazolványát, lakcímkártyáját és vessük össze a tulajdoni lappal. Természetesen az adatok egyezősége sem jelent feltétlenül 100%-os garanciát arra, hogy nem valami kóklerrel van dolgunk, hiszen az okmányokat el is lophatták, azok hamisak is lehetnek stb.
A pontot a tisztázás végére a szerződést kötő személyek úgynevezett JÜB-ölése teheti. (A JÜB-ölésről itt olvashat bővebben.) Lényegét tekintve a JÜB-ölés alkalmával az okiratszerkesztő ügyvéd a személyazonosítás érdekében megkeresi a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetői engedély-nyilvántartást, hogy összevesse az ügyfél által bemutatott igazolványt a központi nyilvántartásokban szereplő adatokkal, ellenőrizze annak érvényességét, illetve azt, hogy nem jelentették-e be az igazolvány elvesztését. Az okirat aláírását megelőzően kiderülhet tehát, hogy a megjelent személy mégsem az, akinek mondja magát.
A fenti lépéseket követve tudunk abba a megnyugtató helyzetbe kerülni, hogy a pénzünket a megfelelő ember kapja meg, és a kinézett ingatlan valóban a miénk legyen.
Szerzőnk dr. Kesseő-Balogh Péter, a Jogado Blog szakértője
Ecovis Hungary Legal, ecovis.hu
