A 2024-es év erős kezdéssel indult a hazai lakáspiacon, de a nyárra megtört a növekedés üteme. A második negyedévben a használt lakások reálár-szintje újra csökkent, és a forgalom növekedése is megállt, miközben az új építésű ingatlanok szegmense továbbra is dinamikusan növekedett.
Hanyatlás, majd újra növekedés: Mi történt a lakáspiacon?
A másfél éves lejtmenetet követően a 2023 vége újra reményt hozott a piacra, de még így is nehéz évet zárt az ingatlanszektor. Az adásvételek száma 24 százalékkal maradt el a 2022-es szinttől. Az év elején azonban, 2024 első negyedévében, a kilábalás jelei újra erőteljesen mutatkoztak. A használt lakások piacán az eladások éves szinten 38,3 százalékkal nőttek, míg az új építésű ingatlanok eladásai 47,6 százalékos emelkedést mutattak. A második negyedév azonban váratlan megtorpanást hozott a használt lakások piacán, míg az új építésű ingatlanok forgalma továbbra is meredeken emelkedett, 24,9 és 69,2 százalékos bővüléssel az előző évhez képest.
Mi áll a háttérben? A kínálat hullámzása és az árak stagnálása
Az OTP Ingatlanpont elemzői szerint a növekedés elakadásának egyik oka a kínálat hullámzása lehetett, különösen az új lakások piacán, ahol a nagy beruházók több új projektet is bejelentettek. Ez az ingatlanpiaci dinamika az árak változásában is tükröződött: míg tavaly 7,1 százalékos éves nominális drágulás volt tapasztalható, a magas infláció miatt ez reálértéken 8,8 százalékos árcsökkenésnek felelt meg. Idén az év első negyedében az élénkülő kereslet nyomta fel az árakat – nominálisan 7,9, reálértéken pedig 6,6 százalékos drágulást hozva. A második negyedévben viszont az árak stagnálásba váltottak (+0,2% nominálisan, -1,2% reálértéken), elsősorban a használt lakások árainak csökkenése miatt.
Hová tartanak a nagyvárosok és a kisebb települések?
A lakásforgalom növekedése a nagyobb városokban volt látványosabb az év elején, majd itt is következett a megtorpanás. Budapesten például 55 százalékkal nőtt az adásvételek száma az első negyedévben, míg a kisebb községekben csupán 16 százalékos bővülés látszott. A második negyedévben Budapest forgalma 38 százalékkal nőtt, szemben a községek mindössze 9 százalékos emelkedésével.
A különbség annak tudható be, hogy a nagyvárosokban jóval nagyobb a választható ingatlanok száma és a befektetői vásárlóerő, ami az ingatlanpiaci változásokra gyorsabban reagál. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzése is arra utal, hogy bár idén túljutottunk a 2023-as mélyponton, a lakáseladások szintje még nem éri el a korábbi évek átlagos szintjét.
A 2024-es lakáspiac kihívásai: 130 ezer eladás várható, de ez elég lesz?
Az idei év végére 130 ezer adásvétel várható, ami ugyan 25 százalékos növekedést jelentene a tavalyi évhez képest, de még így sem érné el az elmúlt tíz év 140 ezres átlagát. Kérdés, hogy a lakáspolitikai intézkedések milyen irányba terelik majd a piacot: az év végéig bejelentett támogatások és ösztönzők akár előre hozott vásárlásokat is generálhatnak.
Mit hoz a jövő a lakáspiacon?
A lakáspiac folyamatosan alkalmazkodik a gazdasági környezet változásaihoz, de az elemzők szerint nem dőlhetünk hátra – még sok a kihívás. Az eladások növekedését továbbra is árnyalja az árak ingadozása, a kínálat hullámzása és a lakáspolitikai intézkedések bizonytalan hatása. Hogy a következő hónapokban sikerül-e új lendületet venni, azt még a piaci szereplők is kérdőjellel figyelik.
