– És mi várható az árak terén? – Az újlákás-fejlesztők többsége vagy tartja az árait, kivár, vagy csak kis mértékben csökkenti azokat. A legtöbben tisztában vannak vele, hogy a közvetlen veszélyhelyzet elmúltáig nem számíthatnak jelentősebb értékesítésre. Emellett a fejlesztők egy kisebb része, aki vagy hosszabb ideje beragadt lakásoktól szabadulna, vagy a kivitelezés finanszírozása miatt eladási kényszerben van, jelentősebb mértékben (5-10%) is csökkentheti árait, de ez hangsúlyozottan csak a kisebbség.
– Kiscsit későbbre tekintve, a direkt vészhelyzet elmúltával mit vár a piactól? Lesz árcsökkenés? – Hozzávetőleg 3-6 hónapos távlatban, a közvetlen veszélyhelyzet elmúlását követően, a kereslet lassú növekedésére számítunk. Ugyanakkor, mivel új projektek a következő fél évben szinte egyáltalán nem kerülnek piacra, kínálati oldalon nem fog nőni a verseny, a kínálati árak a korábban jelzett szinten – tartott vagy 2-5% mértékben csökkentett árak mellett – stabilizálódnak.
– A gazdaságvédelmi akciótervben eddig meghozott ingatlanpiacot és építőipart érintő intézkedések elegendőek? – Az eddigi intézkedések hasznosak, de csak a cégek felszínen maradásában segítenek, új projektek indításában nem. Ennek legfőbb oka, hogy a megemelkedett kiviteli költségek és a 27%-ra emelkedett áfa mellett már a válság előtt erősen lecsökkent, megszűnt a lakóingatlan-fejlesztés jövedelmezősége, a válság kitörése előtti 3 hónapban is már nagyon kevés volt a piacon az újonnan induló projekt, illetve az azokban lévő lakásszám.
– Ez javulhat a jövőben? – Ezen az egészségügyi veszélyhelyzet megszűnése sem fog változtatni, sőt, a visszaesett kereslet miatt várhatóan érdemi mennyiségben nem fognak új projektek elindulni. A kiviteli költségekre jó hatással lehet a munkaerő költségek csökkenése, amit viszont sajnos ellensúlyoz az építőanyag árának a jelentősen meggyengült forint miatt várható növekedése. Amire nagy szüksége lenne az iparnak ebben a helyzetben, az az áfakulcs visszacsökkentése a korábbi 5%-os szintre, enélkül nem várható élénkülés.
– Ezek szerint nem lesz elegendő a rozsdaövezetekben bevezetendő 5 százalékos lakásáfa kedvezmény? – Ez egy nagyon jó döntés, ami hatékonyan segít mind a lakásépítések számának növelésében, mind abban, hogy ezek a megfelelő helyre koncentrálódjanak. Az eredménye már néhány éves távlatban is látványos lehet, de a részletesebb megítéléshez, hogy ez mit jelent a városfejlesztés, illetve a lakóingatlan fejlesztők szempontjából, mindenképpen meg kell várni a konkrét övezetek kijelölését.
– Mit tapasztal a beruházók-építtetők, illetve az eladók, a vevők részéről? – Jelenleg minden piaci szereplő bizonytalan, ami természetes, senki nem tudja mikor normalizálódik a helyzet, mikor indulhat újra az élet. Ez a bizonytalanság fokozottan érezhető a lakásvásárlók körében: ma csak nagyon kevesen vannak, akik annyira biztosak az állásukban, jövedelmükben, egzisztenciájukban, hogy olyan fontos döntést hozzanak, mint a lakásvásárlás. Amíg ezek a bizonytalansági faktorok nem csökkennek egy alacsonyabb, kezelhető szintre, a piaci szereplők sem hoznak döntést, nem mozdulnak.
– Az építkezések kellő ütemben haladnak-e Önöknél? – A válság kezdete óta a munkások 10-15%-a 'tűnt el', de őket gyorsan sikerült pótolni. Nálunk jelenleg minden építkezésen terv szerint megy a munka, sehol nem kellett módosítani a határidőkön. Ügyfeleinket is arról értesítettük, hogy számíthatnak a szerződésben vállalt határidők betartására, a határidőben történő átadásokra.
– Mit tapasztal a hitelpiacon, a bankok magatartásában? – Tapasztalataink szerint mind a hitelszerződések megkötése, mind a hitelek folyósítása jelentősen lelassult, ennek részben a kijárási korlátozás az oka. Ugyanakkor ügyfeleink visszajelzései alapján érzékeljük a bankok megnövekedett óvatosságát a hitelkihelyezés során. Mivel azonban ennek oka nem a források szűkössége vagy drágulása, hanem az általánosságban megnövekedett visszafizetési kockázat, erősen kétséges, hogy ezen a központi intézkedések, melyek pont a források bővítését, olcsóbbá tételét célozzák, érdemben segítenének.
