E zűrös időkben még fontosabb, hogy tisztában legyünk a pénzügyi alapokkal. Fancsali Judit, az Egyről a kettőre blog tanácsadója egy hozzávetőlegesen 10 perc alatt átnézhető írásban összeszedte nekünk a legfontosabbakat.
Nézzük tehát, melyek
azok a pénzügyi alapfogalmak, amelyek nélkül "lehetetlen élni", ha az ember hitelt, kölcsön vett vagy vesz fel, vagy van legalább egy-két milliós megtakarítása.
Koronavírus és pénzügyi tudatosság? Látszólag két külön téma, manapság azonban összekapcsolja őket a járvány okozta gazdasági bizonytalanság. Amikor egyik napról a másikra megemelkedhetnek a kamatok, megváltozhatnak a hitelezés feltételei és átalakulóban van a munkaerő-piac, a talpon maradásban sokat segíthet a pénzügyeink tudatos kezelése.
Ennek első lépcsőfoka pedig a legalább alapszintű pénzügyi, ezen belül is a hitelezési ismeretek megszerzése és azok alkalmazása a mindennapokban.
Érthető például, ha valaki tart egy lakáshitel felvételétől, ha nincs teljesen tisztában azzal, mit jelent a kamatos kamat vagy éppen a teljes hitel mutató, hogyan számolják a törlesztőrészletet, vagy miért lehet fontos számára a BUBOR.
Az alábbiakban tehát nekik szeretnénk segíteni, ezért szakértőnk, Fancsali Judit, az Egyről a kettőre blog tanácsadója néhány mondatban összeszedte azokat a pénzügyi alapfogalmakat, amelyek nélkül lehetetlen a mai világban boldogulni.
Mi az a kamat?
Egyszerűnek tűnik, a "haladók" akár át is ugorhatják, de ha a jelenérték kifejezés nem ugrik be a tényleges kamat számításánál, akkor azért fussák át ők is...
Hitelfelvételnél tehát az egyik legfontosabb információ, hogy mekkora a kamat, vagyis mennyibe fog kerülni a hitelfelvevő számára az adott pénzösszeg. A kamattal viszont nem csupán a kölcsön kapott pénz árát fizetjük meg! Hanem azt is kalkulálni kell, hogy a jövőben hogyan fog változni a pénz értéke, tehát a most megkapott kölcsön jelenértéke adott, de 1-2-5-10 év múlva nem ugyanaz, mint amennyit majd visszafizetünk. Másképpen: a mai 1 millió forint nem ugyanaz az 1 millió, mint 1 vagy 10 év múlva lesz.
Egy év múlva ugyanis a hitellel most a kezünkbe kerülő egymillió forint a pénz romlása, vagyis az infláció miatt kevesebbet fog érni!
A banknak pedig ezt is bele kell kalkulálnia az általa összeállított hitelkonstrukciókba, hiszen nem ritka, hogy húsz-harminc évre adja kölcsön pénzét az ügyfeleknek. Vagyis, ha 3 százalékra ad 100 forint hitelt a bank egy évre, akkor egy év múlva 103 forintot vár vissza. No, de az a 103 nem ugyanaz a 103 forint, mint ma. (Külön fejezetet érne az, hogy egy hosszú, 10-20 éves lakáshitelnél a havi törlesztők az első években főként a kamatokat tartalmazzák, a tőkerész kezdetben lassan csökken, így például nem mindegy az előtörlesztés időpontja, hiszen nem arányosan csökken a még fennmaradtó tőke a futamindő előrehaladtával. Nem árt tehát ilyen esetekben egy pénzügyi tanácsadó - a szerk.)
Mi az a kamatos kamat?
Ha már eléggé nekibátorodtunk, akár a kamatos kamat fogalmát is körbejárhatjuk közelebbről, azt a koncepciót, ami sok magyarnak a legnagyobb problémát okozza. Ezt nem mi állítjuk, hanem a GfK 2015-ben, az OECD által kidolgozott módszertan és kérdőív mentén készített, 1000 fős reprezentatív kutatása, melyben a felnőtt lakosság pénzügyi tájékozottságát és pénzügyi kultúráját mérték fel. Eszerint a kamatos kamattal kapcsolatos kérdésre a válaszadók mindössze egyharmada adott helyes választ.
De, hogyan is képzeljük el egyszerűen a kamatos kamatot? Gyakori tévhit, hogyha például a bank 10 évre ad lakáshitelt, akkor a felvett összeg 104%-át kell visszafizetni, ez a valóságban 123%. Ennek az oka pontosan a kamatos kamat, amely akkor keletkezik, ha egy adott időre szóló kamatot a tőkeösszeghez hozzáadva ezek együtt kamatoznak tovább. Példánkban, ha 1 év alatt 4 százalékot kamatozik 100 forint, a következő évben 104 forintot kell visszafizetni. A következő évben viszont már 104 forintos tőkeösszeg 4 százalékos kamatát számoljuk, vagyis a rákövetkező évben már 108.16 forintot és így tovább. Ha többet olvasnál a témáról, kattints ide.
Mennyire vagy hitelképes?
Hitelfelvételt megelőzően a bankok nyilvánvalóan alaposan megvizsgálják a kölcsönt igénylő személy vagy vállalat jövedelmi/bevételi és vagyoni helyzetét, hiszen igyekeznek biztosítani maguknak azt, hogy az általuk kölcsönadott összeget a hitelfelvevő képes lesz folyamatosan törleszteni.
A hitelképességet a bank egyrészt megvizsgálja a hitelbírálat során. Alapvetően az aktuális jövedelmi és fedezeti viszonyok szerint hozza meg a döntését, de számos egyéb faktor is szerepet játszhat a döntésében. Például ellenőrzi a Központi Hitelnyilvántartó Rendszer (KHR) adatait is, ahol az adósok aktuális és korábbi hiteleinek alapadatai szerepelnek, valamint a hitelek visszafizetési teljesítésének hajlandósága és képessége.
Mi az a teljes költség mutató (TKM) vagy teljes hiteldíj mutató (THM)?
A hitelek vagy biztosítások reklámozásakor gyakran találkozhatunk a THM és a TKM rövidítésekkel, vagyis a teljes hiteldíj mutató és a teljes költség mutató kifejezésekkel. Mindkettő a költségek összességét veszi alapul, és fix, jól összehasonlítható képletek alapján számít egy éves szintű százalékban megadott értéket.
A teljes hiteldíj mutató például egy lakásra felvett jelzáloghitel esetén magába foglalhatja, mennyi a hitel folyósítási díja, a fedezetként szolgáló ingatlan értékbecslési díja, a jelzálog bejegyzésének földhivatali díja, stb. A THM sokféle banki hitelkalkulátor segítségével kiszámítható.
Fontos azonban, hogy ekkor a bankok csupán egy általános számlacsomaggal és biztosítási összeggel számolnak, amely a hitelfelvétel során a konkrét adatok ismeretében válik teljesen pontossá – így a tényleges mutató eltérhet a kezdetitől.
A teljes költségmutató, amely a megtakarításokra felszámolt díjakat összegzi, célja pedig egyértelműen az, hogy összehasonlíthatóvá tegye a bonyolult akár kombinált biztosítási szerződéseket is, hogy egy átlagember is el tudja dönteni, körülbelül milyen költségekkel kell számolnia.
Mi az a BUBOR?
A BUBOR a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb angol megfelelőjének rövidítése, és azt a kamatot foglalja magában, amiért a különböző kereskedelmi bankok egymásnak adnak hitelt egy éven belüli futamidőre.
És hogy miért fontos megismerkedni a BUBOR-ral? Azért, mert ha olyan hitelkonstrukciót választunk, ahol a kamat éven belül változik, akkor az adott hitelkamatot általában a BUBOR értékéhez igazítják. Emiatt válik fontossá a BUBOR jelenlegi mértéke, várható alakulása és az ezzel kapcsolatos előrejelzések. Ha tovább olvasnál, ebben a cikkben találsz több információt.
Hogyan kalkulálják a törlesztőrészletet?
Fontos lehet megismerni, hogy a bankok hogyan kalkulálják a felvett hitelek törlesztőrészletének nagyságát, hiszen így a hitelfelvevőnek is könnyebb kiszámolni, mire számítson a törlesztésnél.
A havi fizetési kötelezettség két részből tevődik össze: a kamatból, amelyet a még fennálló tartozásunkra kell fizetnünk, valamint a tőkerészből, mellyel ténylegesen csökken a tartozásunk az esedékességet követően. Azt is érdemes észben tartani (mint azt a cikkben korábban jeleztük), hogy a futamidőtől függően a törlesztési periódus elején összegszerűen nagyobb kamatot fizethetünk, amely a tőkerész csökkenésével időarányosan egyre csökken.
Mik a hitelkártya-használat nyilvánvaló veszélyei?
A hitelkártya igénylésével tulajdonképpen hitelkeretet bocsát rendelkezésünkre a bank.
Egy olyan speciális bankkártyát kapunk, amellyel a hitelintézet által meghatározott hitelkeret összegéig fizetni tudunk, esetleg készpénzt tudunk felvenni.
Abban azonban biztosnak kell lennünk, hogy az adott türelmi időszak végéig az utolsó fillérig vissza fogjuk tudni fizetni a banknak a hitelkártyáról elköltött pénzt. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a bank súlyos kamatokat, akár 40 százalék éves kamatot is felszámolhat az elköltött összegekre. A bármilyen körülmények között jól teljesítő visszafizetőknek a hitelkártya nagyszerű lehetőség, mivel még jóváírást is kaphatnak a költéseik és az időben történő visszafizetések után, ha viszont valaki bármilyen okból nem tud fizetni (megromlik az egészsége, csökken a bevétele, stb.), az súlyos adósságspirálba kerülhet.
Mi az a diverzifikáció (azaz a befektetett eszközök megosztása) és miért fontos?
Gyakran hallhatjuk a misztikusnak és bonyolultnak hangzó „pénzügyi eszközök diverzifikációja” kifejezést. Ez valójában csak annyit takar, hogy a birtokunkban lévő értékeket érdemes minél többféle eszközbe elhelyezni. Egyrészt azért, hogy a hátrányok ne koncentrálódjanak, vagyis, ha valamiféle válsághelyzet alakul ki, akkor valamelyik eszköz segíthessen a talpon maradásban, másrészt, hogy a különféle befektetések különböző hozamait és előnyeit is élvezhessük.
Kicsit olyan ez, mint nyáron fagyizót és esernyőárusító boltot is üzemeltetni – hiszen így bebiztosítjuk, hogy akár süt a nap, akár esik az eső, mindig jól fogunk járni. Tehát érdemes megfontolni, hogy a párna alatt tartott készpénz mellett megtakarítási számlán, befektetési aranyban vagy esetleg állampapírban is elhelyezzünk valamennyi megtakarítást, hiszen így elkerülhetjük, hogy egy esetlegesen kialakuló hiperinflációs helyzetben az összes pénzünk egy csapásra elértéktelenedjen.
Kinek fontos az alternatív hozam?
A pénzügyi világban alternatív hozamnak nevezzük azt a hozamot, amely akkor állhatna a rendelkezésünkre, ha egy bizonyos pénzösszeget adott lehetőségek és kockázatok mentén egy másik eszközbe való befektetésre fordítanánk.
Arról van szó, hogy az adott használati szokások mentén az autó vagy a motorbicikli éves költsége a kedvezőbb, az egyéb használati kényelmi szempontokat is figyelembe véve– az egyes opciók esetén milyen várható előnyökkel és hátrányokkal számolhatunk.
Ugyanez érvényes a befektetésekre. Ha valaki a MÁP+-t vagy a prémium állampapírt előnyben részesíti az ingatlannal szemben, akkor valószínűleg nagyobb bizodalma van az államban, mint az ingatlanpiacban. Természetesen a hozam mellé mindig oda kell tenni a kockázatokat is – mivel elméletileg az alternatív hozam csak azonos kockázati szint mellett jelent valódi alternatívát. Azaz a részvényeket nem érdemes egy lapon említeni az állampapírokkal vagy az ingatlanokkal. De nézzük ezt lentebb.
Milyen összefüggéseket találunk a kockázat és a hozam között?
A kockázat és hozam esetén él és virul a régi, jól ismert összefüggés: minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb lehet a potenciális hozam – de ezzel egyenesen arányban nő a bukás lehetősége is. Vagyis a kockázattal annak az esélye is emelkedik, hogy kevesebb pénzt kap vissza a befektető, mint amellyel elindult.
Tehát: hosszú távú nyugdíj megtakarításoknál fiatalon még kockázatos portfólióba érdemes fektetni, míg közeledve a nyugdíjhoz egyre inkább a kockázatmentes irányba érdemes eltolni a megtakarításokat.
Mi az az állampapír és mire jó?
Az állampapír egy olyan befektetési forma, amelynek megvásárlásával tulajdonképpen az államnak adunk kölcsönt, előre meghatározott kamatra és előre meghatározott időre. Vagyis az állampapír egy adott állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Különféle fajtái és különféle hozamai lehetnek, például hazánkban létezik kincstárjegy, amely egyéves vagy annál is rövidebb lejáratú, valamint államkötvény, amely egy évnél hosszabb lejáratú.
Az állampapír azoknak jó, akik nem szeretnének sokat kockáztatni – és inkább a kiszámítható hozamot részesítik előnyben. Aki például általános iskola végén félretesz egy nagyobb összeget a gyermeke egyetemi tanulmányaira, öt évvel nyugdíj előtt áll vagy az egyetem kezdetén elkezd ingatlanra gyűjteni, vagy bármi olyasmit szeretne, amit a lejárati idő körül – jelen esetben öt év múlva – szeretne felhasználni, de nem igazán kockázatkedvelő, annak nagyon jó lehet befektetésre az állampapír.
Az állampapír végső soron a készpénzhez vagy számlapénzhet hasolnó, maximális biztonságot nyújt, különösen, ha kincstári letétben tartjuk. Azzal, hogy a készpénz kockázatát növeli, ha otthon a "párna-cihában" és nem banki széfben tartjuk, hiszen az ellopás mellett egy tűzeset, egy beázás, más természeti katasztrófa, vagy akár a megtakarító halála is növeli a bukás kockázatát.
Szerzőnk Fancsali Judit pénzügyi szakértő, az egyről a kettőre blog gazdája
