Öt részes cikksorozatunkban a 2021. január 1-től igényelhető, várhatóan messze a legnépszerűbb állami támogatás formát, az otthonfelújítási támogatást járjuk körül. A sorozat negyedik részében azt nézzük meg, hogyan kerítsünk forrást a felújításra, ugyanis a 3 milliónyi ingyen pénzt jelentő támogatás igénybevétele utólag történik! A legkézenfekvőbb az éppen erre kitalált támogatási konstrukció, de akár mindennapi személyi kölcsönből vagy szabad felhasználású jelzáloghitelből is megvalósíthatjuk a célunkat, amely lehet, hogy kicsit drágább, de egyszerűbben felvehető.
Jól hangzik a tatarozás és az arra egy gyermek után már járó 3 milliós állami ajándékpénz. Ám amikor a felújítást végezzük, előbb menet közben ki kell fizetnünk a felújítási mozzanatokat, hogy a költségek felét majd - a felújítás befejeztével - jellemzően akár egy-másfél év elteltével –, vissza tudjuk igényelni.
A többségnek azonban sajnos nem hogy hat, de még 1-2-3 millió forint erre fordítható megtakarítása sincsen, miközben persze az 50 százalékos állami otthonfelújítási támogatásról senki sem akar lemaradni, akinek van legalább egy eltartott gyermeke és van mit felújítani, fejleszteni saját tulajdonú házán, lakásán. Más érdemi megkötés nincs is: egy eltartott gyermek és egy olyan ingatlan kell amelyben tulajdonosok vagyunk, illetve felújítás végezhető rajta.
Az önerő hiányára a nulladik megoldás a spórolás lenne, hiszen a felújításokat csak 2022. végéig kell befejezni, az elvégzett munkákat folyamatosan lehet kifizetni, így nem kell az elején azonnal a teljes költségvetéssel rendelkezni. Azonban egy átlagos jövedelemmel bíró család számára elég nagy kihívás egy nagyobb felújítás költségét ilyen rövid idő, nagyjából 1, legfeljebb 1,5 év alatt, vagy akár korábban félretenni. Egy másik megoldás lehet valamilyen nagyobb vagyontárgy (telek, autó, örökölt ingatlan) eladása vagy esetleg a családi kölcsön, még akár némi kamatra is.
[adinserter block="6"]
Ha hitelképes valaki, akkor van támogatott megoldás is!
A fent említett megoldások az emberek többségének nem járhatók, így marad a hitelfelvétel. Ez lényegében 3 módozatban lehetséges, másféle előnnyel és hátránnyal.Azért, hogy még több család élhessen a támogatási lehetőséggel, az állam a költségek megelőlegezésére kedvezményes kamatozású hitelkonstrukciót is biztosít, amely 2021. február elsejétől lesz elérhető a kereskedelmi bankoknál. Ez az első b, amit a többség igényel majd, hiszen olcsó, a CSOK hitelekhez hasonló rendszerben elbírált konstrukció lesz.
Ezt az államilag támogatott, kedvezményes kamatozású hitelkonstrukciót legalább egy,legfeljebb 6 millió forint összegű, akár 10 éves futamidejű, maximum 3%-os kamatozású kölcsönként igényelhetjük. Ennek köszönhetően a felújítás költségeit előzetesen megkaphatják a családok a banktól és utána – a támogatás igénylésével – ennek a felújítási költségnek a felét az állam majd visszafizeti helyettük, csak a maradékot kell törleszteni.
A bankok a támogatott hitel folyósításához egyedileg vizsgálják, jogosult-e az igénylő az otthonfelújítási támogatás igénybevételére. (A főbb feltételek: legalább egy, 25 év alatti gyermeket nevelnek a háztartásában, van felújítási céljuk és legalább 1 éves tb-jogviszonyuk - ezekről részletesebben korábbi cikkünkben olvashat.)
Persze nemcsak a bank, de az igénylés benyújtása után a Magyar Államkincstár is megvizsgálja, hogy az igénylő jogosult-e a felújítási támogatásra: azaz két körben kell megfelelni a feltételeknek.
Ha a jogosult megkapja az állami 3 milliót, akkor az előre felvett hitel tőketartozásának összege ennek a támogatásnak a beszámításával, azaz akár 3 millió forinttal csökken. A legfeljebb 10 éves futamidő fennmaradó részében (a fennmaradó 8-9 évben) kell ezt törleszteni, a kezdetben várhatóan mintegy 60 ezres támogatott havi törlesztő tehát 30 ezer forint körüli szintre csökken, ha valaki a teljes 6 milliós támogatott hitelt felveszi és bő egy év után a támogatáshoz jut!
Egyszerűbb lehet személyi kölcsönből vagy szabad felhasználású jelzáloghitelből
A kedvezményes lehetőségen felül is akad mód az előfinanszírozásra. A korábban említett, két piaci alapú hiteltípus (személyi kölcsön, illetve szabad felhasználású jelzáloghitel) széles körben elérhető marad a bankoknál.
Feltételek a piaci hitelekhez
Aki felújítási hitelt keres, ne feledje: a bejelentett jövedelemnek a minimálbérnél érezhetően magasabbnak kell lennie.
Különösen akkor kell “jó erős” jövedelem, ha a meglévő jövedelmet már más, korábban felvett, de még „ketyegő” hitelek, kölcsönök is terhelik.
A fenti igaz az államilag támogatott hitelekre is.
Amennyiben az ingatlanon korábbi hitel is van, nem biztos, hogy igénybe tudjuk venni a felújítási hitelt.
Különösen vidéken, kisebb városokban, községekben jelenthet gondot az, hogy a fedezetül felajánlott ingatlan eleve alacsony értékkel bír, és/vagy már korábbi kölcsönnel terhelt, így nem fér el mellé még további jelzálog teher akkor sem, ha az illető esetleg fizetni tudná.
Nálunk, szerte az országban főként alkalmazotti-típusú jövedelmek jellemzők. Ennek a feléig adósodhatunk csak el a mai szabályok szerint. Ez azért okoz jellemzően gondot, mert sok az egyéni vállalkozó vagy társas kisvállalkozó. Emellett pedig a minimálbéren bejelentettek vagy a közfoglalkoztatottak kis jövedelmeit is inkább nullának veszik a pénzintézetek. (Más kérdés, hogy közfoglalkoztatott a 3+3 milliós támogatást sem igényelheti, legfeljebb, ha a másik szülő, normál jövedelemmel, lesz az igénylő.)
Szerencsére viszonylag kis összegről van szó, így, ha másként nem, az induló futamidő 6-8, vagy a javasolt maximális 10 évre növelésével már egy hivatalosan bejelentett 300 ezer nettó körüli átlagbérrel is nagyon könnyen megkapjuk akár az államilag támogatott kölcsönt, akár egy piaci feltételű hitelt, ha egyébként a többi hitelünk törlesztője nem kirívóan magas. Mondjuk egy hazai átlag-család esetében havi 80-100 ezer forint alatti.
Figyelni kell azonban a további részletekre, így arra is, hogy az állami támogatás megérkeztét követően a lehető legolcsóbban legyen részlegesen vagy akár teljesen előtörleszthető a hitel, mivel egy ilyen előzetes összeg befizetése több százezer forintba is belekerülhet.
Biztosítsuk be magunkat!
Mindebből azonban az következik, hogyha nincsenek együtt a szükséges milliók, akkor mindenképp előzetes hitelbírálattal biztosítsuk be magunknak azt, hogy a szükséges kölcsönt megkapjuk, és ez igaz az államilag támogatott kölcsönre is, hiszen ott is a bankon, pontosabban a jövedelmi, vagyoni viszonyainkon múlik, hogy mikor, mennyi kölcsönhöz juthatunk. Ez is bőven megéri az ingyen milliók miatt, de arra sem árt figyelni, hogy nehogy valamely más, hirtelen jött kiadásra „elherdáljuk” a pénznek akár csak egy részét is. Hiszen a felújítás költségei szépen, folyamatosan jelentkeznek, és ha nincsenek meg a számláink, nem lesz (elég) támogatásunk sem...
Mégis, mennyi lesz?
És még egy tanács a végére: ha nincsen tapasztalatunk a felújítások terén, akkor mindenképpen kérdezzünk meg szakavatott barátot, ismerőst, vagy akár szakembert, arról, belevágjunk-e, és ha igen, pontosan milyen rész-felújításokba. Jól ismert „alapszabály” ugyanis, hogy az összeg, amire előre gondolunk, valójában kétszer annyi lesz!
Különösen, ha valaki a régi, akár 2-3, vagy 5-10 évvel korábbi „emlékeiből” indul ki a költségeket illetően: ekkor még nagyobb lehet a meglepetés. Egy átfogó felújítás, fűtéskorszerűsítés, nyílászáró csere és burkolat- illetve vezetékcsere egy 30-150 négyzetméter közötti átlag-ingatlan esetén összesen négyzetméterenként 100-150 ezer forintot minden esetben felemészt ma! Nyilván a kisebb lakások fajlagos ára magasabb lesz, és persze messze a gépészet (fűtés, víz, csatorna, villany, napelem, hőszivattyú és hasonlók) a legdrágábbak, amelyeken egy ponton túl spórolni sem lehet tovább...
Érdemben csak akkor lehet a kiadásokon csökkenteni, ha mi magunk vagyunk a kivitelezők is, vagy éppen az olcsóbb keleti, déli országrészeken lakunk és akad még 2-3 ezer forintos óradíjon dolgozó sógor és koma, azonban ezzel vigyázni kell, nehogy emiatt elveszítsük a támogatást. Bár tény ami tény: átfogó: fűtést, szigetelést és nyílászárók cseréjét is érintő munkák esetén 70-80 ezer forint alá így sem igen tudunk „becsúszni” négyzetméterenként, mert az építőanyagok, szükséges kiegészítők ára is eléggé magas!
Folytatjuk: sorozatunk befejező (ötödik) részében azzal foglalkozunk, milyen formai követelményeket és határidőket kell figyelembe venni az igénylés sikere érdekében?
[adinserter block="4"]
