Tagadhatatlan, hogy a hőszigetelő rendszer felépítése jelentős összegbe kerül, különösen abban az esetben, ha nagy alapterületű családi házról beszélünk. Ugyanakkor tény az is, hogy épp ezek esetében sürgető a megtakarítást segítő megoldások alkalmazása. Minél nagyobb a hőveszteség, annál gyorsabb lesz a megtérülés; a homlokzati hőszigetelés mellett tető-, padlás-, padló- és pinceszigeteléssel védekezhetünk a veszteségek ellen.
A lakóházak esetében széles körű hőszigetelő megoldásokra van szükség annak érdekében, hogy a hatásfok a lehető legjobb lehessen. Általánosságban elmondható, hogy a hőszigetelés olyan „erős”, mint a leggyengébb láncszem, éppen ezért a falak és az ajtó- és ablakrések szigetelése mellett a tető- és a padlóterületek szigetelésére is szükség van.
Ezek együttesen képesek biztosítani azt a hatékonyságot, ami a fűtési költségek jelentős csökkenését eredményezik számunkra. Normál esetben a falak jelentik a legnagyobb szigetelendő felületet, ennek megfelelően ezek szigetelése lehet a legköltségesebb is. A korszerű lakóházak jellemzően jobb hőszigetelő képességű falazóblokkból épülnek, a régebbi házak esetében azonban jelentős mennyiségű hőenergia távozhat a falakon keresztül.
Szót kell ejteni a tetőszigetelésről is, ahol a hőenergia csaknem negyede távozhat. Ki kell emelni, hogy a tető szigetelése beépített és beépítetlen padlástér esetén is ajánlott. A hő alapvető tulajdonsága, hogy felfelé törekszik, ez még inkább indokolja a tetőszigetelés jelentőségét; a tető kisebb hőátbocsátási tényezővel kell rendelkezzen a falaknál, azaz jobb hőszigetelésűnek kell lennie.
A nyílászárók hőszigetelő tulajdonsága is meghatározó. Több tulajdonság bír jelentőséggel; többek között az üvegfelületek szigetelő képessége, valamint a réseken átjutó levegő mennyisége. A fából készült régi ablakok az évtizedek során vetemedhettek és elveszíthetik szigetelő képességüket, ezt követően már csak az ablakcsere lehet az ésszerű megoldás. Érdemes észben tartani, hogy jól szigetelő ablakok esetén a pára is megreked a lakásban, így rendszeres intenzív szellőzésre lesz szükség az egészséges környezet fenntartása érdekében.
Nem feledkezhetünk meg a padló- és talajszigetelés jelentőségéről sem, ami akár 15%-os hőveszteségért lehet felelős. A korábbi évtizedekben az építőipar nem szánt figyelmet a lefelé mutató hőveszteségnek, emiatt rendkívül ritka, hogy a régi építésű házak megfelelő padlószigeteléssel rendelkeznek.