Nemcsak a termést pusztíthatja el a szélsőséges szárazság: akár a magyar házak alapjait is veszélybe sodorhatja. Az aszály miatt meginduló talajsüllyedés súlyos, többmilliós épületkárokat okozhat, a tulajdonosok azonban hiába fordulnak a biztosítóhoz, sok esetben egyetlen forint kártérítésre sem számíthatnak. A szakértők szerint már Magyarországon is megjelentek a jelenség első jelei.
Az idei nyár nemcsak a hőmérsékleti rekordok miatt maradhat emlékezetes: Európa számos országában a tartós csapadékhiány is komoly problémákat okozott. A rendkívüli szárazság következtében egyes térségekben megindult a talaj zsugorodása, ami az épületek stabilitását is veszélyeztetheti. Angliában és Hollandiában már több helyen is beszámoltak az aszályhoz köthető épületsüllyedésekről.
A jelenség különösen az agyagos talajokon jelenthet komoly veszélyt. Hosszú csapadékmentes időszakban ugyanis a talaj nedvességtartalma jelentősen csökken, az agyag összehúzódik, ez pedig az épületek alapjainak elmozdulásához vezethet. A probléma Magyarországon is releváns, hiszen hazánkban szintén sok helyen található ilyen talajtípus.
Az Insura szakértője szerint a hazai ingatlanoknál is megjelentek az aszály okozta süllyedésre utaló jelek. Bár egyelőre nem állnak rendelkezésre pontos káradatok, a lakossági visszajelzések alapján már több területen is tapasztalható lehet a jelenség. Dr. Kozma Gábor, a társaság vezérigazgatója arra figyelmeztet, hogy a tartós szárazság miatt kialakuló épületkárok egyre több ingatlantulajdonos számára jelenthetnek problémát.
Az épületek süllyedését ugyanakkor nem kizárólag az aszály idézheti elő. A nem megfelelő alapozás, a hibás vízelvezetés, egy rejtett csőtörés vagy akár egy nagyobb fa gyökérzete is okozhat hasonló problémát. Éppen ezért különösen fontos, hogy a tulajdonosok időben felismerjék a figyelmeztető jeleket.
A szakértő szerint a leggyakoribb árulkodó tünetek közé tartoznak az átlós, ferde falrepedések, amelyek idővel egyre több helyiségben jelenhetnek meg, és fokozatosan szélesedhetnek. Gyanúra adhat okot az is, ha a fal és a mennyezet, illetve a padló között rések keletkeznek, vagy ha az ajtók és ablakok váratlanul nehezen nyithatóvá, illetve zárhatóvá válnak.
Egyetlen hajszálrepedésből még nem lehet arra következtetni, hogy az épület süllyedni kezdett, a változásokat azonban érdemes rendszeresen ellenőrizni. Ebben segítséget nyújthat az úgynevezett gipszpogácsás módszer, amellyel nyomon követhető, hogy tovább növekszik-e egy repedés. Ha viszont a nagyobb repedések a főfalakon jelennek meg, vagy rövid idő alatt látványosan szélesednek, nem érdemes várni: statikus szakember bevonásával kell megvizsgálni az épület és az alapozás állapotát.
Lakást vagy házat vennél? Nézz szét az Ingatlantájoló oldalán!
Többmilliós javítás várhat a tulajdonosokra, a biztosító viszont nem feltétlenül segít
Az aszály okozta talajsüllyedés helyreállítása komoly anyagi terhet jelenthet. Amennyiben a tulajdonosok el akarják kerülni az épület bontását, gyakran talajinjektálással próbálják stabilizálni az alapokat. Ez azonban nem olcsó beavatkozás: az ingatlan állapotától és a szükséges munkálatok mértékétől függően akár több millió forintba is kerülhet.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy az ilyen károkra a lakásbiztosítások jellemzően nem nyújtanak fedezetet. Az ügyfelek gyakran csak akkor szembesülnek ezzel, amikor már megtörtént a baj, és kiderül, hogy a helyreállítás teljes költségét nekik kell állniuk.
Dr. Kozma Gábor szerint a lakásbiztosítások alapvetően a hirtelen, váratlanul és balesetszerűen bekövetkező káreseményekre nyújtanak fedezetet. A talaj fokozatos kiszáradása és az ennek következtében kialakuló, lassú épületsüllyedés azonban általában nem tartozik ezek közé.
Más lehet a helyzet például egy rejtett csőtörés esetében. Ha a csőből rövid idő alatt kiáramló víz kimossa a talajt, és emiatt elmozdul az épület valamelyik része, a kár már más biztosítási megítélés alá eshet. Ezért különösen fontos, hogy a tulajdonosok tisztában legyenek a szerződésükben szereplő feltételekkel, és bizonytalanság esetén biztosítási szakember segítségét kérjék.
A klímaváltozás következtében egyre szélsőségesebbé váló időjárás a biztosítási piacot is új kihívások elé állítja. Az idei nyáron az erdőtüzek és a heves viharok mellett a mezőgazdaságban az aszály is jelentős károkat okozott. A tartós szárazság és a hőség ráadásul olyan épületkárokhoz vezethet, amelyekre a hagyományos lakásbiztosítások nem feltétlenül kínálnak megoldást.
A biztosítók számára szintén egyre nagyobb terhet jelentenek a szélsőséges időjárási események. Kozma Gábor arra hívja fel a figyelmet, hogy a növekvő kárkifizetések és a viszontbiztosítási költségek idővel a biztosítási díjakban, valamint a vállalt kockázatok körében is megjelenhetnek.
A szakértő szerint a jövőben ezért még fontosabbá válhat, hogy az ingatlantulajdonosok tudatosan válasszanak biztosítást, és alaposan megismerjék a szerződésekben szereplő fedezeteket. A különböző biztosítási termékek között ugyanis jelentős eltérések lehetnek, különösen az időjárási szélsőségeknek kitett területeken. A független biztosításközvetítők szerepe is felértékelődhet, hiszen segítségükkel a tulajdonosok könnyebben áttekinthetik, milyen károkra nyújt védelmet a biztosításuk, és melyek azok, amelyek költségeit maguknak kell viselniük.
