Mi van akkor, ha az ingatlan közös tulajdonban van, és a másik (többi) tulajdonostárs az ingatlan felé sem néz évek óta? Van-e lehetőségem arra, hogy ebben az esetben az ő tulajdoni illetőségét elbirtokoljam? Van. Itt vannak a legfontosabbak erről!
A bírói gyakorlat a kérdésben egységes álláspontot képvisel, továbbá az új 2013. évi V. törvény (Ptk.) is kifejezett rendelkezést tartalmaz az elbirtoklást szabályozó rendelkezések között. Minden további értekezést megelőzve röviden vegyük sorra az elbirtoklást és annak törvényi feltételeit. Tulajdonjogot sokféleképpen lehet szerezni, ennek egyik módja az elbirtoklás. De ugyanígy tulajdonszerzési mód az átruházás (pl. adásvétel vagy ajándékozás) vagy éppen a kisajátítás.
De milyen feltételek fennállása esetén van lehetőségünk elbirtokolni akár egy ingatlant? A hatályos jogszabályi rendelkezések szerint elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát az, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt, ingó dolog esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja. Ingatlanok esetében nincs szükség a 15 év kivárására abban az esetben, ha kifizettük az ingatlan vételárát, emellett rendelkezünk olyan írásbeli szerződéssel (pl. adásvételi szerződés), amely alapján követelhetnénk a tulajdonjogunk földhivatali bejegyzését, azonban a szerződés az ehhez megkívánt alakszerűségi követelményeknek nem felel meg. Ezt nevezzük ún. jogcímes elbirtoklásnak, és ebben az esetben érvényes szerződés hiányában, már 5 év után bekövetkezik az elbirtoklás.
Na, de mi van a tulajdonostársam tulajdoni hányadával? Azt elbirtokolhatom? A válasz: igen. Vagyis ezt feketén-fehéren nem lehet kijelenteni, de bizonyos feltételek teljesülése esetén igenis megvan erre a lehetőségünk.
A korábbi polgári törvénykönyvünk még nem, azonban az új 2013. évi V. törvény (Ptk.) – az egységes bírósági gyakorlatnak megfelelően – már deklarálja, hogy az általános szabályok szerint birtokolható el a dolog tulajdoni hányada is. Ennek van egy fontos feltétele – a már fent felsorolt hármas feltételrendszer (sajátként történő birtoklás, időtartam, szakadatlanság) mellett –, ami a közös tulajdonra vezethető vissza.
Ugyanis ilyen esetben fokozott szigorúsággal kell vizsgálni az elbirtoklás törvényes kellékeinek a fennállását, és ennek körében azt is, hogy az elbirtoklásra hivatkozó tulajdonostárs magatartása összeegyeztethető-e a tulajdonostársak jogaira és a dologhoz fűződő törvényes érdekeire vonatkozó törvényi rendelkezésekkel.
Alapvető szabály a közös tulajdon fennállása esetén, hogy a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. E szabály értelmében a tulajdonostársak a saját joguk gyakorlása során mindig kötelesek szem előtt tartani a másik tulajdonostárs jogait, és ennek megfelelően kell vizsgálni az elbirtoklás törvényi feltételeit. Hiszen az a tulajdonostárs, aki a fennálló jogközösségre vonatkozó törvényes rendelkezésekkel ellentétesen a tulajdonostársak sérelmével birtokol, rendszerint erőszakos vagy alattomosan birtokló, s ez nem vezethet az elbirtoklás útján való tulajdonszerzéshez.
A fent említett feltételek együttes fennállása esetén valóban van lehetőségünk arra, hogy tulajdonostársunk tulajdoni hányadát megszerezzük elbirtoklás útján, azonban a kérdést roppant részletesen körbe kell járni ahhoz, hogy a bíróság az elbirtoklást részünkre megállapítsa, ezáltal tulajdonjogunkat bejegyezzék az ingatlan-nyilvántartásba.
Szerzőnk dr. Jean Kornél, a Jogado Blog szakértője
Ecovis Hungary Legal, ecovis.hu
